K-Monitor Adatbázis

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.

A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

• Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány

• Marek József Alapítvány

• Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 

• Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány

• Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány

• Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány

• Universitas Miskolcinensis Alapítvány

• Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

• Neumann János Egyetemért Alapítvány

• Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány

• Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány

• Pannon Egyetemért Alapítvány

• Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány

• Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány

• Soproni Egyetemért Alapítvány

• Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány

• Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

• Színház- és Filmművészetért Alapítvány

• Testnevelési Egyetemért Alapítvány

• Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány

• Makovecz Campus Alapítvány

• Hauszmann Alapítvány

• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

• Közép-európai Oktatási Alapítvány

• Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

• Magyar Kultúráért Alapítvány

• Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

• Batthyány Lajos Alapítvány

• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

• Mol-Új Európa Alapítvány

• Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

Rétvári Bence Máté (Budapest, 1979. december 10. -) jogász végzettségű politikus (Fidesz-KDNP). 2006 és 2010 között a Fővárosi Önkormányzat képviselője, 2008 óta országgyűlési képviselő, 2018 óta pedig Pest megye 4. számú választókerületében (Vác) van egyéni képviselői mandátuma. 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, majd 2014 és 2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese. 2022-től a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese. Államtitkársága alatt tagja volt a Makovecz Campus Alapítvány kuratóriumának.

Rétvári Bence köré alapítványok hálózata szerveződik, amely intézmények Rétvári államtitkársága alatt együtt összesen több milliárd forint állami támogatást kaptak az EMMI-től. Nyilvános megjelenéseit például rendszeresen a Dunakanyari Védegylet Alapítvány (DVA) biztosítja, melynek kurátora a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Bajor Gergő. Az alapítvány a 2018-as választás kampányidőszaka alatt 8 millió forint állami támogatást kapott olyan rendezvényekre, amelyek köztudottan Rétvári kampányát szolgálták. A Zebegényben található Millenniumi Dohány Pavilon felújítását, amellyel a DVA által alapított Milleniumi Pavilon Alapítványt bízták meg, és amelynek tulajdonosa a Családháló Alapítvány, az ingatlan megvásárlását 137 millió forint állami támogatásból finanszírozta. Az alapítvány 3,52 milliárd forintból valósíthatja meg az épület helyreállítását.

Rétvári Bence kampányát olyan médiavállalkozások is támogatják, mint a Dunakanyar Média Alapítvány és az Aktív Dunakanyar Alapítvány, amelyek a gödi Samsung gyár iparűzési adójából finanszíroznak kormánypárti hírportálokat és fesztiválokat. A Hellodunakanyar Kft. – melynek tulajdonos-ügyvezetője Zámbó Emese, aki korábban az EMMI kommunikációs vezetője volt – számos rendezvényt szervezett Rétvári Bencének, valamint a VacOnline.hu kiadásán keresztül népszerűsíti a térség Fideszes politikusait.