language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Kulcsszavak:

túlárazás / pénznyelő highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Másodjára is megtervezik a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutatási centrumát

A kormány 2017-ben bólintott rá a Semmelweis Egyetem egyik nagy projektjére, a Hőgyes-Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum létrehozására a IX. kerületben. Az egyetem 2019-ben megrendelte az ingatlan terveit, a kivitelezésre kiírt közbeszerzést pedig tavaly májusban a Fidesz-közeli a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte nettó 29 milliárdos ajánlattal, ám az egyetemnek nem volt ennyi pénze. Állami támogatást akartak rá kérni, de nem kaptak: a projekt 2022-ben felkerült a takarékoskodási okokból lefújt beruházások listájára. A Semmelweis Egyetem azonban nemrég újra szerződést kötött egy tervező céggel, és azt közölte az Átlátszó érdeklődésére, hogy a születendő tervekre alapozva forráselemzést akarnak majd végezni.

Újabb milliárddal drágul a Ménesi Campus, túlórázhat Garancsi Istvánék cége

Pluszmunkák miatt tovább drágul a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusának felújítása, és a beruházás kivitelezésének határideje is csúszik. Az így 15,4 milliárdba kerülő fejlesztés azonban már nem a magyar államot, hanem a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt gazdagítja, miután a kormány két évvel ezelőtt ingyen átadta a teljes intézményt a szervezetnek. A felújítást Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége végzi.

MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni

A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni. Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek. A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik. Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.

Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány

Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.

Csekonics lovasprogram: milliárdokat szórtak el, egyelőre eredmények nélkül

Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel.

Így költötte az adóforintjaidat a kormánylibling álvicilek céges és ingatlanbirodalma az elmúlt évben

A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött.

Kétszeres áron vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok Csányiék cégétől

Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.

Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett

Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét.

Változatos eszközökkel igyekszik bebiztosítani saját klientúráját a kormány a TASZ és a K-Monitor szerint

Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>