K-Monitor Adatbázis

Az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője megerősítette: nem Paks 2 építésével van gondjuk, csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkoztak. Az ellenzéki pártok újból felszólították a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az atomerőmű szerződéseit.

Nem fogadta el az Európai Bizottság az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában a Roszatomnak monopóliumot biztosító szerződést – nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő. A politikus szerint patthelyzet alakult ki, a feloldása az orosz fél jóindulatán múlik, ráadásul az adott erőműtípushoz más cégeknek nincs fűtőelemük. Giró-Szász András cáfolta, Navracsics Tibor viszont megerősítette, hogy az EB blokkolja a bővítést.

A köztársasági elnök nem talált kifogást a paksi atomerőmű bővítésének titkosításáról szóló törvényen.

Áder Jánosnak nincsenek aggályai a paksi bővítés pénzügyi részleteit elfedő, harmincéves titkosítással kapcsolatban, ezért hamar alá is írta a törvényt.

A z ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.

Miután Áder János köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja a törvényt, az LMP, a PM és az Együtt alkotmánybírósági felülvizsgálatot szeretne, de megy panasz Brüsszelbe és Aarhusba is. Az Európai Bizottság egyébként – mint arról itt a VS.hu-n már írtunk korábban – amúgy is vizsgálódik a paksi bővítés ügyében

Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését.

Továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amelyben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetéről mondtak ítéletet. Ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.