K-Monitor Adatbázis

Az MSZP frakcióvezetője legvégső jogorvoslati lehetőségként fordult a Kúriához az ügyben, így született meg a döntés, amely szerint a minisztérium semmit nem takarhat ki a politikus által kikért 2019-2020-as határozatokból.

A taszári repülőtér értékesítéséről szóló adásvételi szerződés egy pontja szerint a vevőnek egy éven belül legalább 200 ezer euró értékű kereskedelmi, ipari és logisztikai célú beruházást kell végrehajtania. Ám a Billion Up Kft. nem rendelkezik ezzel a referenciával. És a Chi Fu-csoport többi tagjához köthető hasonló beruházás esetén is sántít a történet.

Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.

Legyen szó hulladékgazdálkodásról, kaszinóról, vasútvonalról vagy atomerőműről is, a NER-oligarcháknak áll a zászló. A kormány ugyanakkor a jövő év tavaszán lejáró kormányzati ciklust átívelve hozza helyzetbe Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és társaikat.

Hiányoznak még engedélyek Paks ll. megépítésére, de a kormány dolgozik a megoldáson, melyen Mészáros Lőrinc és társai már biztosan nyernek.

Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.

Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.

Másodszor is elhalasztották az ítélethirdetést a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért indított perben.

Volt tiltó határozat és népszavazás is korábban, de nem ezek miatt nem épül. Hanem mert a vállalkozó visszalépett.