Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Csöndesen megfricskázta a kormányt az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság nemrég két fontos döntést hozott a kormány egyik legnagyobb projektjével, az állami földek nagy részének villámgyorsan lezavart privatizációjával kapcsolatban, mindkettőben megállapítva: a kormány így-úgy megsérti az alaptörvényt. A Földművelésügyi Minisztérium mégis győzelemként ünnepelte az AB döntéseit, a normakontrollt kérő képviselő pedig kicsit csalódott volt. Ha azonban jobban megnézzük, az Alkotmánybíróság jobban rácsapott a kormány és a fideszes parlamenti képviselők kezére, mint azt ők szeretnék elismerni, és talán még új precedenst is teremtett azzal kapcsolatban, hogyan lehet az Alaptörvényre hivatkozva megvédeni a környezetet – akár még a kormánytól is.
Rogán Antal berendelte a fideszes önkormányzatok reklámszerződéseit
Miután kétharmad híján a Fidesznek nem sikerült rendet tenni a parlamentben a közterületi reklámok piacán, Rogán Antal minisztériuma kézi vezérléssel, önkormányzatonként egyesével próbálja rendezni a kérdést. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk birtokába jutott levél, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldtek az egyik budapesti fideszes önkormányzat jegyzőjének.
Félrebeszél a külügy a külképviseletek offshore ügyeiről
"A külképviseletek fűtésre, világításra és egyéb, a tevékenységükhöz szükséges alapszolgáltatásokra kötnek szerződéseket helyi vállalatokkal. Azt pedig minden bizonnyal Képviselő úr is belátja, hogy számos országban - a belső jogrend állapotából fakadóan - nem lehetséges a szolgáltató vállalatok tulajdonosi hátterének közhiteles nyilvántartások útján való ellenőrzése. Viszont fűteni, világítani, eseményeket szervezni ezen országokban is kell, ezekhez pedig helyi vállalatokat kell igénybe venni." Ezt írja a miniszterhelyettes. Ennyit, és nem többet.
Zsidaiék szerint a cég sikerei sosem függtek az aktuálpolitikai helyzettől
Visszautasítja Juhász Péter vádjait a Zsidai Csoport, derült ki egy hozzánk eljuttatott közleményből. Mint kiderült, hogy Zsidai Roy cége összesen havi 126 ezer forintért bérel egy olyan hotelépületet a Várban, ahol egy szoba ára egyetlen estére 99 ezer forint.
Ezentúl offshore-ozhatnak a magyar külképviseletek
Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló T/17566. számú törvényjavaslat egy igazi salátatörvény, amely alapvetően a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel hivatott harmonizálni a magyar szabályokat.
Nyomozás indult a vizes vb ikonikus épülete miatt
Mégis, az egyik legkínosabb eset a margitszigeti Casinoval, a régi Holdudvar szórakozóhely épületével történt. Itt lett volna a szervezőbizottság központja, csak nem készült el a vizes vb-re az 1,2 milliárdért felújított épület.
Eleve idén március közepén jelent csak meg az ajánlattételi felhívás, és a hónap legvégén sikerült csak megkötni a szerződést, az érdemi munkához pedig csak májusban fogtak hozzá. Végül július 24-én lett tényleg kész az épület, amikor volt még hat nap hátra szerencsére a vizes vb-ből is.
Kiakadtak a nigériaiak, hogy Magyarország 54 millió eurós kölcsönt ad egy tervtanulmányra
Egymilliárddal többért épül a vizes vb-re a balatonfüredi mélygarázs
A vizes világbajnokság egyik fejlesztéseként mélygarázs épül Balatonfüreden. Tipikusan az a beruházás, amit a rendezvény százmilliárdos (plusz áfa) büdzséjét magyarázó hangok szerint hiba volna a vb költségének beállítani, hiszen amúgy is szükség volt rá. Lehet, hogy így van, de az szinte biztos, hogy normál esetben nem így valósult volna meg a dolog.
Kikezdhetetlen érvvel védte Németh Szilárd, hogy átpasszolnak kétmilliárdot az ő alapítványának
Két éven belül, 2,4 milliárd forintból multifunkciós birkózócsarnok épülhet Csepelen, jelentette be a Magyar Birkózó Szövetség elnöke. Németh Szilárd arról is próbált mindenkit meggyőzni, hogy az az általa alapított alapítvánnyal biztosított a projekt átláthatósága és gyorsasága,
Lázár feljelentett, a rendőrség nyomoz az EMIR-ügyben
Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség az EMIR-ügyben, amely miatt közel 18 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetése fenyeget, és amelyben Lázár János tett feljelentést – írja az ügyészség sajtóközleményében. A gyanú szerint 2003 és 2008 között visszaélések történtek az egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése közben: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.