K-Monitor Adatbázis

Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.

Orbán Viktor miniszterelnök és családja tavaly nyáron megszakította horvátországi üdülését, hogy Rómában részt vehessenek egy politikai eseményen. Orbánékat a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú luxusrepülője szállította Brac szigetéről az olasz fővárosba, majd vissza Zadarba. A K-monitor az út költségeinek kiderítése céljából beperelte az ügyben elvileg illetékes Külügyminisztériumot, de a tárca azzal érvelt a bíróságon, hogy az útiköltség tekintetében nem ők az adatkezelők – az viszont nem derült ki, hogy akkor mégis kicsoda. Az Átlátszó birtokába került keretmegállapodás szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség tavaly állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a repülőutak adatai “honvédelmi és nemzetbiztonsági okból” 30 évig titkosak.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Megdőlni látszik a vád egy része a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásának perében. Az értékbecslők ugyanis a múlt héten lényegében visszavonták a vád alapjául szolgáló saját jelentésüket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kijelentette: a Quaestor állampapírokat adott el, hűtlen kezelést követett el, a kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat.

A miniszterelnök ezért nem is tartja furcsának, hogy a külügyi tárca a Quaestor csődje előtt hozzájutott a pénzéhez.