language

Kulcsszavak:

állami/önkormányzati szerződések highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [195]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

A TI nyílt levélben fordult Szijjártó Péterhez a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető iratok ledarálása miatt

Május végén árulta el a Kúria ítélete nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) , hogy már 2021 végén megsemmisítették azon dokumentumokat, melyek – legalábbis elviekben – igazolták a több mint hatezer lélegeztetőgépet potom 180 milliárd forintért leszállító GR Technologies nevű maláj cég átláthatóságát. A tárcát vezető Szijjártó Péter egy ATV-interjúban ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja az ügyet. A pert kezdeményező Transparency International (TI) Magyarország nyílt levélben üdvözöli a minisztériumi vizsgálatot – olvasható a szervezet közleményében.

Szijjártó Péter nem tud arról, hogy ledarálták volna a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is.

Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze

Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.”

Háromból 3 szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek

Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban.

Kamugyanús külügyi eljárás: 20 hónap után ledarálták a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat

Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként.

A spórolás jegyében az Orbán-kormány módosítja az autópálya-koncessziós szerződést

„A kormány számos más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést és az állami felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött” – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfői közleményéből. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, már nem fejtették ki.

Börtönbe küldené az ügyész a pécsi buszper vádlottjait

A végéhez közeledik a pécsi buszper a Kaposvári Törvényszéken. Csütörtökön elhangzott a perbeszéd, s az ügyész a bizonyítási eljárás után úgy látja, hogy a járművásárlás vádlottjai 660 millió forint kárt okoztak Pécsnek.

Kiszállt az ügyészség az újbudai önkormányzathoz, nyomozói parkolási dokumentumokat vittek el

A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói ma dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan - közölte a kerületi önkormányzat.

Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább

Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt.

Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek.
Találatok: [195]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>