K-Monitor Adatbázis

A paksi bővítésről és a magyarországi befektetési környezetről közölt írásokat csütörtökön a Financial Times.

Nem fogadta el az Európai Bizottság az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában a Roszatomnak monopóliumot biztosító szerződést – nyilatkozta lapunknak Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő. A politikus szerint patthelyzet alakult ki, a feloldása az orosz fél jóindulatán múlik, ráadásul az adott erőműtípushoz más cégeknek nincs fűtőelemük. Giró-Szász András cáfolta, Navracsics Tibor viszont megerősítette, hogy az EB blokkolja a bővítést.

Továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amelyben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetéről mondtak ítéletet. Ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását.

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

Közben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is megállapodott az oroszokkal.

2018-ban kezdik el építeni a paksi atomerőmű új blokkjait - ezt is tartalmazzák a kedden megkötött szerződések. A dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra. Ezt azonban az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt sem tudja elfogadni és a szerződések nyilvánosságát követelik. Az MSZP szerint a szerződések törvénytelenek, a DK pedig biztos benne, hogy ismét a miniszterelnök körüli cégek járnak jól a beruházással. A szerződésekről a nemzetközi lapok is beszámoltak.

Aszódi Attila kormánybiztos nem úgy gondolta, hogy az oroszoké, bár szavaiból logikusan adódott ez a következtetés is.

Ha magas korrupcióval valósul meg a paksi bővítés, annak akár az állampolgárokat is veszélyeztető biztonsági kockázatai is lehetnek – állítja a Corruption Research Center Budapest frissen publikált tanulmánya. A szervezet alapítója elmagyarázta, hogy miért.

Korrupció, többéves csúszások, be nem tartott munkavédelmi előírások – ha ezek is érdeklik a Roszatom kapcsán, akkor olvassa el a Greenpeace friss jelentését. E szerint Paks 2 borzalmas terheket ró hazánkra. De nincs minden veszve!