Matolcsy György nemcsak a magyar gazdasággal, de a magyar közvagyonnal is „unortodox” módon bánik az Együtt-PM szerint. Pápa Levente a pártszövetség gazdaságpolitikusa szerint Matolcsy a (415 millió forintba kerülő) tiszaroffi kastély megvásárlása után most épp egy eladhatatlanul drága irodaházat vetetett meg az Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) titokban, ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cégektől. Szerinte a Fidesz, amely 2010-ben még harcot hirdetett az „offshore lovagok” ellen, most éppen az ő érdekeiket kiszolgáló offshore apródot ültetett az MNB élére.
Az Orbán-kormány rendkívül rossz üzletet kötött a német E.ON-csoporttal. A tavaly megvásárolt gáznagykereskedő cég és a gáztárolók értéke akár több százmilliárd forinttal is kevesebb lehet annál, mint amennyit az állam fizetett.
Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.
A Magyar Nemzeti Vagyonügynökségnek (MNV) ki kell adnia az E.On-vásárlásokkal kapcsolatos dokumentumokat az atlatszo.hu-nak – így döntött a Kúria. A dokumentumokból végre kiderülhet, mi alapján döntöttek 350 milliárd forint sorsáról. A Kúria szerint a korábban eljáró bíróságok nem sértettek eljárási szabályt és az alperes MNV nem bizonyította, hogy az üzleti titokként, vagy a döntés megalapozását szolgáló adatkénti megtagadás jogszerű lenne, ezért az MNV-nek ki kell adnia a kért dokumentumokat.
Megkezdte az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága az MSZP által az E.ON-ügyben tett beadvány vizsgálatát – ezt a brüsszeli illetékesek erősítették meg a Népszabadság munkatársának.
Az MSZP szerint a magyar emberek érdekében lépnek, a Fidesz szerint ez hazaárulás. Véglegesítették és elküldték azt a beadványt Brüsszelbe, amelyet az MSZP elnöke, Mesterházy Attila és a párt egyik EP-képviselője, dr. Gurmai Zita jegyez az E.ON-ügyben – értesült a Népszabadság.
Kiderült, hogy a Széchenyi Bank alapító-tulajdonosa, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója birtokában van az a takarékszövetkezet, amely az elmúlt években rekordnövekedést tudhat maga mögött, és amelyhez nemrégiben felügyeleti biztosokat rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank.
A GYEMSZI növekedése felvet bizonyos kérdéseket. Ide került a minőségfejlesztés, a gyógyszerészeti hatósági jogkör, a szakfelügyeleti módszertani központ, az ESKI, az EKI. Jogi és igazgatási szempontból a legnagyobb gond az, hogy egyetlen szervezetben egymással össze nem férő funkciók kerültek egy irányítás alá. a szerepek ütközését látom az egyik legnagyobb gondnak. Például a GYEMSZI-OGYI szakértőként közreműködik a gyógyszerbefogadások területén és kiadja a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét is, majd kiírja a közbeszerzést is: ez máris három olyan szerep, amelyek szükségképpen ütközhetnek egymással. A korrupciós veszély lényegesen nagyobb, ez a típusú központosítás mindenképpen növeli a visszaélések kockázatát.