Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa.
A kormány mintegy 17,5 milliárd forintot szán a lőtérprogram első ütemére, amellyel 40 új lőteret hoznak létre az országban – derült ki a Magyar Közlöny szerdai számából.
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Svábhegyi Református Gyülekezet építkezését – értesült a Magyar Nemzet.
Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.
Az uniós forráselosztás informatikai rendszerében feltárt szabálytalanságok miatt 18 milliárd forintot követel vissza hazánktól az Európai Bizottság, nemzetközi példák alapján azonban a bírság 75 százalékát is elengedheti a testület. A kormány feljelentést tesz az ügyben.
Mióta az állam betolakodott a hulladékgazdálkodásba, egyre rosszabbul működik minden. De ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy továbbterjeszkedjen az utolsó néhány területre, ahol még pénzszagot érez: most a szelektív hulladékgyűjtés megmaradt piaca került terítékre, pedig semmi nem látszik igazolni a közérdeket a kiszorítás mögött. A szereplők szerint mindez csak rontani fog az újrahasznosítási arányunkon, ami már most is messze van az elvárásoktól.
Az iskolai papírgyűjtést évtizedes kialakult gyakorlatát szabná át az állam egy törvénytervezettel, a gyerekek által összegyűjtött papír is az államhoz menne. Eközben egy másik módosítás tovább szűkítené a versenyt a szemétkezelésben.
Több milliárd forintot költött el 2015-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. titkos vállalat-felvásárlásokra, jeligés projektekre, soha nem halott állami cégek adósságainak rendezésre – többek közt ez derül ki az átláthatóságot elvileg szolgáló parlamenti jelentésből. Tavalyelőtt 64 milliárd forint ment el az állami cégek támogatásra, tőkeemelésekre – ebből több milliárdról az sem tudható, hogy pontosan mire költötték, de az sem, hogy a pénz milyen kezekbe került. Fedőnevek az országgyűlési beszámolóban.