K-Monitor Adatbázis

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Karácsony Gergely korábban „törvényesített rablásnak” nevezte, hogy a Fővárosi Önkormányzattól az állam ellentételezés nélkül elveszi többek között a Vörösmarty teret, hogy aztán 99 évre a fideszes vezetésű V. kerületnek adja, az összes jövőbeni bevételével együtt.

Másfél éve nem derült ki, miért kellett a járványra hivatkozva állami felügyelet alá vonni a Kartonpackot, de most az állam már azt a részét is felvásárolja, ami eddig nem az övé volt.

A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.

Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség.

Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.

Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket.

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel.

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.