Hiába indult nagy tervekkel a nemzeti laborcég, a centralizáció megbukott, a megyei kórházak kaphatják meg a feladatot. A finanszírozás egyszerre pazarló és szűkös, ráadásul áttekinthetetlen.
Az elviselhetetlen hosszúságúra nőtt várólisták miatt tömegek vándorolnak a magánegészségügybe, hogy pénzért vegyék meg azt, amit a járulékukért egyszer már megvásároltak. Hova jutott a magyar egészségügy 12 év alatt azzal, hogy alapjaiban fordították ki a sarkaiból? Százmilliárdokból újultak meg a kórházak, eltűnt a hálapénz, történelmi béremelés történt, mégis a magánrendelőkbe áramolnak a betegek. Közben még a visegrádi négyek mögött is leszakadtunk a közegészségügy finanszírozásában, és a magyarok költik a legtöbbet zsebből a gyógyulásukra. De miért támogat az állam fizetős magánegészségügyi szereplőket százmilliókkal, ahelyett, hogy az általa fenntartott egészségügyet rakná rendbe?
