K-Monitor Adatbázis

Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Korrupció, lopás, hazaárulás – élesen bírált az ellenzék, de hiába. A törvényalkotási bizottság kormánypárti többségét nem tudta meggyőzni. A tervezett titkosítási időt megduplázó változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.

Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.

Benyújtotta a kormány a legújabb Paks-törvényt. Ez az egyik legfontosabb jogszabály, amely a Parlament elé kerül az atomerőművel kapcsolatban, és az átláthatóság szempontjából nem túl biztató.

Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint Lázár János és Jávor Benedek is úgy beszélt csütörtökön a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig a TASZ szerint ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint titkosak.