K-Monitor Adatbázis

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Nem találják a Honvédelmi Minisztériumban a Gripen-bizottság 2007-es jelentését. A dokumentumnak még a kormányváltás előtt veszett nyoma - mondta Hende Csaba csütörtök este a Hír TV Rájátszás című műsorában.

Nem tudni pontosan, hogyan veszett el még a kormányváltás előtt Gripen-bizottság 2007-es jelentése, de nem találják a dokumentumot a Honvédelmi Minisztériumban - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtök este a Hír TV Rájátszás című műsorában. Az LMP kérte azt, hogy hozzák nyilvánosságra a 2007-es jelentést a vadászgépek 2001-es beszerzéséről.

Egykori főnyomozónál tartott házkutatás után csaptak le a volt Energol-vezérre, Portik Tamásra (45) – tudta meg a Blikk. Információink szerint a magas beosztású exrendőrnél a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai olyan anyagokat foglaltak le, amelyek segítségével aztán eljutottak Portikhoz.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította az átlátszó.hu keresetét, amelyben az oknyomozó portál azt szerette volna megtudni, kik a Külügyminisztérium vezető munkatársai.

Szinte mindenki kapkodja a fejét, amikor egyik ügyről a másikra kiderült, hogy a gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak bizonyosan voltak titkosszolgálati kapcsolataik. Ez vajon hogyan történhetett meg?

Döntött a kormány, nem a szokásos közbeszerzési eljárással terveztetik és építtetik meg a több mint 24 milliárdba kerülő Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a hozzátartozó Campust.

Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját több vádpontban. Az ügynek nincs vége, mert a ítéletnek ezt a részét az ügyészség nem fogadta el, a döntés másik része pedig a magántitok megismerése miatt elmarasztalt vádlottnak nem tetszett.

Nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint, viszont bűnösnek találták magántitok jogosulatlan megismerésében. Mivel a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának ügyeiben minden adat államtitok, még azt sem lehet tudni, pontosan miről szólt az eljárás, de a feltételezések szerint Orbán Viktor és Kövér László jogtalan megfigyelése volt a vád.

Egy budapesti egyetemi városrész létrehozásáról szóló 30 milliárdos beruházást szeretett volna titkosítani nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a kormány. Az előterjesztést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé vitték, a jelenlegi állás szerint a beruházás egy töredéke megkaphatja a mentességet a nyílt közbeszerzés alól, a nagyobbik részről később döntenek a képviselők.