K-Monitor Adatbázis

A titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldásáról folyik a vita.

Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szerint minden kiszivárogtatás káros a volt titkosszolgálati vezetők ügyében.

Bár munkatársai rendkívüli jogosítványokkal rendelkeznek, akár bűncselekményekkel is tesztelhetik, hogy a rendvédelmi dolgozók nem sértettek-e törvényt, eddig mégsem a látványos ügyekkel tűnt fel a január óta működő Nemzeti Védelmi Szolgálat. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó, az NVSZ működését ismerő forrás szerint a Szilvásy-ügy lehet az NVSZ első nagy dobása.

A Magyar Nemzet szerint a hét közepéig kiderül, szabadlábon vagy a rács mögül védekezhetnek-e a kémbotrány gyanúsítottjai.

A hét közepéig kiderül, szabadlábon vagy a rács mögül védekezhetnek-e a kémbotrány gyanúsítottjai, Galambos Lajos és Laborc Sándor, a polgári hírszerzés korábbi, egymást váltó főigazgatói és Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, akiknek előzetes letartóztatásáról a táblabíróság mondja ki a jogerős verdiktet. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészségnek több részletet kellene nyilvánossá tennie.

Az NBH-t ellenőrző nemzetbiztonsági bizottság elől is eltitkolták a kémügyet a Gyurcsány kormány idején – a testület volt SZDSZ-es tagja szerint. Gulyás József azt mondja: ilyen súlyos gyanúnál az illetékes miniszternek tudnia kellett az ügyről. Szilvásy Györgyöt nemrég gyanúsították meg kémkedéssel.

Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatójának védője sem tudja, hogy mivel gyanúsítják a kémügy negyedik érintettjét, P. Lászlót. Molnár Lajos azt mondta: az eljárás során nem találkozott a nevével, pedig – szerinte – a terhelt neve nem lehet államtitok.

Titkos volt az olajügyekben nyomozó rendőr elleni eljárás, titkosak a Gripen-akták, az OTP-s túszejtés részletei, egy korábbi pedofil képviselő ügye, Csernobil, és titkosak a titkosszolgálati mágnesszalagok.

Titkosítással igyekszik leplezni az ügyészség, hogy nagyon úgy fest, ismét mellényúlt a politika elszámoltatási igyekezetének kiszolgálásakor. Meglehet, a gyanúsítottak nemzetközi kémjátszma statisztái – éppúgy, mint a vádlók.

Némileg zavaros, hogy pontosan ki és mikor, illetve miért vizsgálta meg az első Orbán-kormány idején történt Gripen vadászgépbeszerzés-előkészítő folyamatában készült iratok titkosítási minősítését – legalábbis a szaktárca tájékoztatásai ellentmondásosak.