K-Monitor Adatbázis

Tíz évig még, pontosan 2021. december 31-ig titkosították az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetülésének azt a jegyzőkönyvét, amely az elhíresült Gripen-beszerzésről szól.

Elképzelhető, hogy ha volt is, büntetőjogi értelemben már el is évült a Gripen-beszerzés során történt korrupció. Erre utaló hivatalos dokumentumok léteznek ugyan, de az átfogó vádalku miatt az aktákat becsukták, s csak releváns új adat miatt nyithatják meg újra őket.

Tagadta Szilvásy György, hogy jogsértést követett volna el az UD-ügyben. A volt titokminiszter a bíróságon ellene folyó személyiségi jogi perben tegnap tartott meghallgatásán azt mondta: csak az előírásoknak megfelelően tájékoztatta a nyilvánosságot.

Állam és polgár viszonyát, a demokrácia minőségét jellemzi, melyik mennyit és hogyan tudhat meg a másikról.

Egy már korábban megindított, hivatali visszaélés és egyéb bűncselekmények miatt zajló eljárással egyesítette Demeter Ervin, a polgári titkosszolgálatok előző nyolcéves működését vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnökének feljelentését a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) – tájékoztatta lapunkat Balogh Zoltán, a vádhatóság szóvivője.

A sanghaji világkiállítás magyar pavilonja körüli ügyben és a madárinfluenza elleni vakcinát gyártó Omninvest Kft.-vel szemben is feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – jelentette be Papcsák Ferenc leköszönő kormánybiztos.

Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a klasszikus közbeszerzési törvény mellőzésével szeretne egyenruhákat beszerezni a Belügyminisztérium 3,8 milliárd, gépjárműveket pedig 450 millió forint értékben.

Évtizedek óta vita tárgyát képezi, hogy a köz érdekében dolgozó kormányok birtokában lévő adatok vajon milyen mértékben illetik meg magát a közösséget. A ForeignPolicy.com cikkének összefoglalója a K-Monitoron.

A nyár végi politikai tűzszünet előtt az Orbán-kabinet egyik utolsó döntése a kormány munkarendjének szabályozása volt. Nagy hírverést a rendeletnek nem csináltak. Nem csoda.

Három civil szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert aggályosnak tartják az állam és a titkok viszonyát. A magyar szabályozás átláthatatlanságát a Fidesz és az MSZP képviselőinek tavaly decemberi összejátszása biztosította: módosító indítványokkal kiherélték a titoktörvény demokratikus passzusait.