K-Monitor Adatbázis

Vagy célponttá válhatott a technikai területen dolgozó NBSZ-es tiszt, vagy tesztelési célzattal kerülhetett a telefonjára a kémprogram.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.

Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait. A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület. Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.

Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő egy éve indított pert a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással kapcsolatos iratokat. Szél elsőfokon nem nyert, de másodfokon már arról döntött a bíróság, hogy a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Ha a kormány nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést.

Szél Bernadett épp ezzel kapcsolatban fordult a kormányhoz adatigényléssel, amire a Miniszterelnöki Kormányiroda adott választ. Pontosabban, nem adott, mivel állítása szerint a kormány ugyan tárgyalt már az ügyről, de döntés nem született, az erről szóló anyag pedig döntés-előkészítő adatnak minősül, ezért titkos. Méghozzá 10 évre. Vagyis a magyar lakosság nem tudhatja meg, mi lesz a sorsa a szebb napokat is megélt Velencei-tónak.

Nem tudhatjuk meg, mely cégekkel tárgyalt Magyarország jelenlegi svájci nagykövete, Czukor József, akiről a Direkt36 írta meg, hogy a magyarországi Pegasus-megfigyelések kezdete előtt, 2018 februárjában Izraelben járt. Akkor Orbán Viktor külpolitikai tanácsadójaként találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, és az izraeli nemzetbiztonsági tanács vezetője is fogadta őt. Mint nemrégiben kiderült, nem sokkal ezután lett „Pegasus-fertőzött” több magyarországi megfigyelt újságíró és ellenzéki mobiltelefonja.

Homlok Zsolt új cége esélyes lehet arra, hogy megbízást kapjon a kínai hitelből készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésén.

Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől.

A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.