A honvédelem gazdasági hivatal a régi orosz helikopterek elavulásával magyarázza a vételt, de gyanús, hogy a Franciaországból rendelt gépekkel a kormány félrenézést is vásárolt Paks 2 miatt. Ha nem mondták le korábbi beszerzésüket, már több mint 30 helikopternél tarthatunk.
A 2014-2018-as ciklusban csaknem száz, titkos, 3000-es határozatot hozott az Orbán-kormány – valószínűleg sosem tudjuk meg, miről. Május óta pedig újabb kilencet. Ezzel sokkal több döntésüket zárják el a nyilvánosság elől, mint korábban a baloldali kormányok.
Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Olimpia helyett Eucharisztikus Világkongresszust és vadászexpót rendeznek a 17,3 milliárdos telken. Előbb államtitoknak minősítette a kormány a Hungexpo vételárát, majd maga hozta nyilvánosságra, hogy a kőbányai vásárvárost de facto tulajdonló Expo Park Kft.-t több mint 17 milliárd forintért vette meg. A költségeknek azonban ezzel nincsen végük, a kőbányai pavilonokat 2035-ig nem is használhatja az állam, ezért a gigarendezvények miatt újakat épít.
Bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük.
Nem volt kémkedés, sem bűnpártolás, sem hivatali kötelezettség megszegése, de az ügy továbbra is 2041-ig titkos.
Jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. A hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős határozatnak csak a rendelkező része nyilvános. A kémper ugyanis államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, így hivatalosan semmit sem tudni arról, mi is volt a tárgya.
Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.
A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egymást váltó volt vezetője már a negyedik tárgyalási körben áll a bíróság elé.
Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.
