K-Monitor Adatbázis

Állam és polgár viszonyát, a demokrácia minőségét jellemzi, melyik mennyit és hogyan tudhat meg a másikról.

Évtizedek óta vita tárgyát képezi, hogy a köz érdekében dolgozó kormányok birtokában lévő adatok vajon milyen mértékben illetik meg magát a közösséget. A ForeignPolicy.com cikkének összefoglalója a K-Monitoron.

Három civil szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, mert aggályosnak tartják az állam és a titkok viszonyát. A magyar szabályozás átláthatatlanságát a Fidesz és az MSZP képviselőinek tavaly decemberi összejátszása biztosította: módosító indítványokkal kiherélték a titoktörvény demokratikus passzusait.

Több ponton is alkotmányellenesnek tartják az új titoktörvényt azok a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje az Alkotmánybírósághoz a jogszabályt.

Kevés területen változott a magyar politika olyan sokat az elmúlt évtizedben, mint az ellenfelek megnyilvánulásait „leleplező” technológiák alkalmazásában.

Rendőri őrizetbe került a nemzetközi Gripen-botrány kulcsemberének tekinthető osztrák állampolgár, Alfons Mensdorff-Pouilly. Anglia mellett a svédeknél, Prágában és az Egyesült Államokban is folyik a hivatalos kutakodás, cégvezetőket faggatnak a dologról. Hazánkban viszont papíron nincs Gripen-ügy.

Aligha vitatja bárki, hogy az államnak vannak olyan információi, amelyek titkossága végső soron a közösség érdekeit szolgálja, s ezeket a titkokat mindannyiunk érdekében kell megvédenie.

Igazolhatóak-e az állam titkai? Nyugtalanító kérdés. Mintha az európai gondolkodásban a felvilágosodás óta mindenekelőtt a szuverének titkai állnának a harmónia, az örök béke útjában.