language

Intézmények:

Alstom highlight_off

Személyek:

Hagyó Miklós highlight_off

Hagyó Miklós

1967. július 20-án született Jászberényben. Nős, egy gyermeke született. 

1985-ben érettségizett. 1989-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai karán Szegeden. 1998-ban a Kertészeti Egyetem Élelmiszer-ipari Kar menedzseri szakirányán szerzett mérnöki másoddiplomát. Nemzetközi cégeknél dolgozott vezető beosztásokban, jelenleg a Wirtass Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. 

Már politikusi pályája előtt kiterjedt ingatlantulajdonra tett szert. 1998-ban belépett az MSZP-be. A Budapest XII. kerületi elnökség és az országos választmány tagja. A párt karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a Parlamentbe. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja. 

2006. decemberében Budapest főpolgármester-helyettesévé választották. Bírálói legtöbbször Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz fűződő kapcsolatát kérik rajta számon.

2009 nyarán nyilvánosságra került BKV-s ügyek kapcsán az MSZP októberben felmondta a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót és visszahívta Hagyó Miklós polgármester-helyettest is. 

A BKV körüli botrányok miatt 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. Március elején a Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója az ügyben terhelően nyilatkoztott Hagyóról. A volt főpolgármester-helyettes ezt követően MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott. 

2009 nyarán kirobbant a túlzott végkielégítésiés a korábbi, a cég számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat. Mindez oda vezetett, hogy az MSZP budapestielnöksége felkérte Hagyót és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről,és a koalíciót is felmondták. 2010-ben tovább folytatódtak a botrányok. Volt szóvivőjét azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy úgy vett föl 24 millió forintot a BKV-tól, hogy nem végzett érdemi munkát. Antal Attilaletartóztatása után, 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. 2010 márciusában korrupcióval gyanúsította meg Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója. Ezután MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületiszocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott.

Hagyó Miklóst a BKV-ügyben 2017. szeptember 29.-én jogerősen hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondták ki. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést: másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre.
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Fidesz: Az Alstom-botrány kenőpénzei a baloldalhoz vándoroltak

Budai Gyula fideszes parlamenti képviselő szerint egyértelmű, hogy az Alstom-ügyből származó kenőpénzek baloldali politikusokhoz, illetve az MSZP és az SZDSZ kasszájába vándoroltak.

Négyes metró: az adófizetők bűnhődhetnek a 2006-os tenderek szabálytalanságai miatt

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Korrupciós jelentés a négyes metróról - A föld alatti csodafegyver

A tavaly befejezett uniós vizsgálat szerint a beruházás során 167 milliárd forintot elcsaltak vagy elloptak, és úgy néz ki, hogy emiatt mintegy 87 milliárdot vissza kell fizetni Brüsszelnek. A metróépítést 1998-ban Orbán Viktor állíttatta le, hogy aztán az új vonalat pont egy héttel a 2014-es választások előtt ő maga adhassa át. Megeshet, hogy a metró 2018-ban választási győzelmet hoz a Fidesznek.

A Nagykörúttól a metróalagutakig

Az Alstom 2002-ben elbukott a nagykörúti villamosok tenderén, de négy évvel később már a francia cég vitte el a 2-es és 4-es metróvonalak járműbeszerzésének 65 milliárd forintos üzletét. A 2002 és 2009 közötti Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején számos korrupciógyanús beruházásról, pártfinanszírozási ügyről írt a hazai és a nemzetközi sajtó.

Nokiás vagonok

Fogalmam sincs, hány nokiásdobozban férne el kétezer-kétszázmillió forint. A brit nyomozó hatóság vádirata szerint azonban ekkora összegű kenőpénzt juttatott az Alstom nevű cég a BKV-nak azért, hogy a francia vállalat nyerje a budapesti metrókocsitendert.
Találatok: [6]  Oldalak:   1