K-Monitor Adatbázis

Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.

A baloldal vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek a magánvagyona annak ellenére csappant meg, hogy a milliárdos oligarcha üzleti érdekeltségein túladott, s az öt év alatt kivont több mint kétmilliárdos tőkéből csupán szűk kétszázmillió forintnak maradt nyoma. Tegyük mindjárt hozzá, a bukott kormányfő üzleti karrierjében nem ez az egyetlen gazdaságilag megmagyarázhatatlan történet. A Gyurcsány-féle cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2010-es mérlegében tételesen nem találtuk meg annak a balatonőszödi villának a vételárát, amelyet az Altus-vezér a választást követően rapid módon értékesített július 9-én, egy babaápolási termékeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozásnak.

Egyre több a kérdőjel Gyurcsány Ferencnek az Altusból kimentett vagyonával kapcsolatban. Mivel a DK elnöke közel kétmilliárd forintot vett ki a vállalatból, s az összeg nem jelent meg a politikus portfóliójának más szegmenseiben, kérdés, hogy a pártja finanszírozására is költött-e belőle. A parlamenti képviselők tegnap megjelent vagyonnyilatkozata szerint az egyik leggazdagabb baloldali politikus az MSZP-s Tóth Csaba, a legeladósodottabbak között a Karácsony-párti Tordai Bence és az LMP-s Demeter Márta említhető.

Gyurcsány Ferenc és felesége négyzetméterenként több mint 200 ezer forintért újíthatta fel a házuk belsejét, feltéve, ha igaz az a magyarázat, amit a DK sajtóosztálya küldött annak kapcsán, hogy mire költötte el Gyurcsány Ferenc azt a több mint 1,1 milliárd forintot az elmúlt években, amit nem találnak a vagyonnyilatkozataiban. Kívülről ugyanis nem változott semmi a házon.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét, ezért egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság egyúttal arra kötelezte a fideszes politikust, hogy hozza nyilvánosságra az alábbi közleményt: Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt. az elnyert uniós megbízása keretében kapott forrásból juttatott 80 millió forintot Czeglédy Csabának.

Piacfelügyeleti eljárást indított a jegybank a Gyurcsány Ferenc egyik családi cége által Czeglédy Csaba érdekeltségének nyújtott három darab, összességében több mint 200 milliós kölcsön miatt – értesült a PestiSrácok.hu. Alapos a gyanú ugyanis arra, hogy Gyurcsányék cége jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végzett, s ezzel súlyos törvénysértést követhetett el. Az ügyben Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő tett bejelentést még tavaly októberben. Eközben az Altus személyiségi jogai állítólagos megsértése miatt beperelte Budait és Deutsch Tamást.

A Fidesz szerint Czeglédy Csaba Gyurcsány Ferenc DK-elnök strómanja, a feladata pedig az volt, hogy pénzt gyűjtsön a volt miniszterelnöknek és pártjának, a DK-nak.

Az Országgyűlés keddi döntésével felkérte a kormányt arra, hogy kártalanítsa azt a mintegy ezer diákot és nyugdíjast, akik a Czeglédy-Gyurcsány botrány miatt nem juthattak hozzá a pénzükhöz. A baloldal szombathelyi képviselője, akit még júniusban helyeztek előzetes letartóztatásba egy rendkívül szövevényes hálózatot működtett. A gyanú szerint a cégei több mitn hárommilliárd forintot nem fizettek ki a költségvetésnek. A Czeglédy-botrányban feltűnik Gyurcsány Feerenc és Dobrev Klára, de az MSZP Nemzeti Választási Bizottsághoz delegált tagja ellen is nyomozhatnak.

A Czeglédy-ügy újabb fordulatáról írt szombaton az Origo, amely tényként állította, hogy "két hét múlva kihallgatja az ügyészség Dobrev Klárát a Czeglédy-Gyurcsány-botrány ügyében". A lap azt is tudni vélte, hogy Gyurcsány Ferenc feleségének azért kell az ügyész kérdéseire válaszolni, mert a tulajdonában lévő Altus Zrt. több kölcsönt is adott Czeglédynek. Az Origót szemléző Magyar Idők feltételes módban azt is tudni véli, hogy a Csongrád Megyei Főügyészségnek szándékában áll Dobrevet beidézni.