K-Monitor Adatbázis

A szokásos évi költségvetési “salátatörvény” idén különös meglepetéseket tartogat. Varga Mihály ma benyújtott törvényjavaslata újabb pofon a közérdekű adatok nyilvánosságának: a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat gyakorlatilag kivonja az információszabadság hatálya alól. Csak remélni tudjuk, hogy a nyomokban még létező alkotmányvédelmi reflexek ezúttal is gátat tudnak szabni a korrupció elleplezését szolgáló kormánypárti szándékoknak.

A Magyar Posta most taktikát váltott, és azt írták vissza neki, hogy átnézik, hogy a kért adatok közül szerintük melyek a közérdekűek, és ezeket oda is adják, ha előbb Tóth kifizet nekik 67.763.321 forintot, és ha az általuk most megbecsült terjedelemnél a kért dokumentumok hosszabbak volnának, akkor további 1.910 forintot minden oldal után.

Nyíregyháza perel – végre, mondhatnánk, hiszen a város által menedzselt Sóstó-projekt gyanús ügyeiről írott cikkeinkkel kapcsolatban még csak egy árva helyreigazítási kérelem sem érkezett. Most viszont jó hírneve megsértése miatt végül csak beperelte az önkormányzat az Átlátszót és a cikket jegyző helyi tudósítónkat, Móricz Csabát – a vélelmezett sérelmet 7 millió forinttal enyhíttetné a városvezetés.

A miniszterelnök válaszában korrupcióval vádolta a Jobbikot, és azt mondta: az ő élete nyitott könyv.

Többen találkozhattatok azzal a gyakorlattal, hogy az adatigénylés teljesítését az adatgazdánál rendszeresített formanyomtatvány kitöltéséhez kötik. Legutóbb a Pécsi Önkormányzat ilyen tartalmú szabályzatával kapcsolatban fordult hozzánk egy adatigénylő. Az ilyen gyakorlat egyértelműen jogsértő, röviden indokoljuk, miért.

Az Európai Unió és a civil szervezetek figyelmeztetései ellenére, évről évre romlik Magyarország korrupciós indexe. A „könnyen jött” uniós pénzek táptalaján gombamód szaporodnak el a közbeszerzésekben tetten érhető csalások, túlárazások, célzott pályázatok. Különösen sokat rontott a helyzeten, hogy az utóbbi években a kormány nem fékezte le a korrupciót, hanem intézkedéseivel elfogadottá tette azt.

Az EU egyik legkorruptabb országaként ismert tagállam hároméves, az EU által is finszírozott program keretében átláthatóva tette a teljes állami apparátus működését.

Fontos információszabadsági tárgyú döntést hozott tegnap az Alkotmánybíróság Lengyel Szilvia volt LMP-s országgyűlési képviselő alkotmányjogi panasza nyomán. A határozat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, ráadásul azok nem minősíthetőek sem teljes egészében, sem konkrét döntés megjelölése nélkül, általában véve döntés megalapozását szolgáló adatnak. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem tartható fenn tovább a Kúria jogelődjének ebben a tárgyban 2008-ban hozott, mára precedenssé vált ítélete. Az alkotmányjogi panasz elkészítéséhez az atlatszo.hu jogi stábja nyújtott segítséget.

Rejtélyes tervezet kering az interneten, amely felborzolta a polgármesterek kedélyét. A BM cáfolja, hogy kormányzati anyag, a TÖOSZ viszont Orbán Viktor miniszterelnökkel szeretne egyeztetni.

Jogerősen megnyert perünk eredményeként a jegybank kiadta az Átlátszónak a Matolcsy-korszak első 13 hónapjában meghozott igazgatósági határozatok többségét. Egy ördögi csavarral az MNB ezt követően megtámadta a Kúrián a döntést, de a határozatok már nálunk vannak. Így amíg az államfő azon gondolkozik, hogy aláírja-e az MNB-törvény múlt heti, botrányos módosítását, mi közzétesszük a kiperelt határozatokat. Ezekből világosan kiderül, hogy úgy vesztette el a közvagyon jellegét az MNB alapítványainak pénze, hogy annak jelentős részét eleve csak az MNB közreműködésével költhették el.