K-Monitor Adatbázis

A szlovák információszabadságról szóló törvényt állítja a kormány elé példaként a K-Monitor nevű civil szervezet. Eszerint a szlovák állami és önkormányzati szerződések csak akkor lépnek életbe, ha nyilvánosságra hozzák őket. A civilek szerint ehhez hasonló rendszerre lenne szükség Magyarországon is. A kormány viszont fizetőssé tenné az állami szerződések, a közadatok kikérését.

A kormány kérésére jövő hétfőn – azaz a határzárral kapcsolatban tervezett rendkívüli ülésen – már el is fogadja az Országgyűlés az információszabadságról szóló törvény pénteken benyújtott módosítását. Az indok: „Ennek elmaradása a jogalkalmazást megnehezítené és fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné.”

Még csak nem is az önkényesen megállapítható költségtérítés árthat a legtöbbet az információszabadságnak a kormány újabb Infotörvény-módosító javaslatában. Az MNB-től a Századvégig mindenki felsejlik az új nyilvánosságkorlátozások mögött, aki komoly szereplő nagy mennyiségű közpénz a nyilvánosság számára átláthatatlan elköltésében.

A miniszter szerint magyarellenes akciókat hajtanak végre, a román külügy szerint viszont korrupció elleni harcot folytatnak. Román vezető politikusoknak is kellett felelni visszaélésekért.

Százmilliárdos károkat okoz, de az ellene való közdelem forrásainak nehezen találni a nyomát a költségvetésben. Mi az? A 2016-os költségvetés sem ismeri a korrupció szót, viszont a Nemzeti Védelmi Szolgálatot egy fél stadion árából tényleg felturbózzák.

Nem jeleskednek a legfontosabb állami vállalatok sem a törvények betartásában, sem az átláthatóságban, miközben az adófizetők pénzén működnek, azzal gazdálkodnak. Legalábbis ez derült ki a Transparency International (TI) legújabb, tegnap nyilvánosságra került vizsgálatából. Az állami vállalatok kifogásolható magatartása melegágya lehet a korrupciónak.

Az uniós források felhasználásánál szinte az egyetlen szempont, hogy el kell költeni az összes pénzt, így pedig viszonylag kevés szó esik a hatékonyságról, ráadásul gyakoriak a komoly túlárazások is – hangzott el a Transparency International Magyarország „Az EU támogatásból megvalósuló beruházások civil kontrollja” elnevezésű üzleti reggelijén.

A TEK részvétele a 2013-as nyári árvízi védekezésben nem volt jó bolt az adófizetőknek: hogy mást ne mondjunk, tíz nap alatt közel félmilliót költöttek szúnyogriasztóra, ugyanennyiért vettek fertőtlenítő törlőkendőt, 242 ezer forintért „csokoládés szeletet”, és volt olyan árvízi hős, aki 644 ezer forintot kapott a tíz napi munkáért. Mindkét, az ügyről szóló cikkünk kapcsán helyreigazítási pert indítottak a terrorelhárítók – az első cikk ügyében az elsőfok nekünk ítélt, a másodfok viszont egy ponton helyt adott TEK keresetének. Ez a történet most harmadfokon véget ért.

Az LMP szerint a Szalamandra utcai volt honvédségi telek tervezett áron aluli értékesítése felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A párt ezért közérdekű adatigénylést nyújt be a pályázati anyagok nyilvánossága érdekében. A kormány új korrupcióellenes programja egyebek között az állami hivatalok és cégek adatközlésével is foglalkozik, és a jelenlegi szabályokat kielégítőnek tartja. Civil szervezeteknek erről más a véleményük.

Az információtechnológia és a társadalom fejlődése túlhaladt a politikai berendezkedés rendszerén – vélik a DemocracyOS megalkotói. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan internetes platformot, ahol a választópolgárok közvetlen módon szavazhatnak és vitatkozhatnak az őket érintő közügyekről, bízva abban, hogy azt egyre több politikai döntéshozó fogja figyelembe venni. Pia Mancinit, a DemocracyOS egyik alapítóját kérdeztük.