K-Monitor Adatbázis

Másfél éve lényegében nincsenek állami informatikai projektek. Az előző kormányzati éra végén már minden tisztviselő menekült a döntési felelősség elől, nem vettek át folyamatokat, nem írtak ki tendereket. Az új kormány pedig – sajnos nem minden ok nélkül – rettentő óvatosan, mindenhol túlárazást, mutyit sejtve közelített a régi ügyekhez. Jó ideig az átvilágítások, a szekrényben lapuló csontvázak keresése kötött le minden energiát.

Jóri András adatvédelmi ombudsman szerint közérdekből nyilvánosnak minősülnek a közszféra és önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok vezetőinek személyes adatai, beleértve a jutalmazást és kitüntetést is.

A Budapest Business Journal írása szerint a magyar kormányzat nem veszi komolyan az üvegzseb törvényt. Példaként a Miniszterelnökséget említi, amely öt hónapja nem tett közzé közérdekű adatokat.

Az önkormányzatok, közcégek költségvetésük 10 százalékát költik el közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre, a tapasztalatok szerint érdemi kontroll nélkül, ami melegágya lehet a korrupciónak.

A Transparency International Magyarország számos korrupciós kockázatra hívta fel a figyelmet az új alkotmányról szóló törvényjavaslatban, amelynek módosító indítványairól ma szavaz az Országgyűlés. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet azt is nehezményezte, hogy az új alkotmány a jogalkotási és a társadalmi részvételről szóló törvények teljes mellőzésével született.

Nem kevés felelősséget vett a nemzeti fejlesztési miniszter a nyakába azzal, hogy az összes közbeszerzést ellenőrzése alá vonta. Világos, hogy a felesleges költéseket akarja felszámolni. De vajon a legjobb módszert választotta ehhez? Számolt-e a totális kontroll „mellékhatásaival”?

Nem kevés felelősséget vett a nemzeti fejlesztési miniszter a nyakába azzal, hogy az összes közbeszerzést ellenőrzése alá vonta. Világos, hogy a felesleges költéseket akarja felszámolni. De vajon a legjobb módszert választotta ehhez? Számolt-e a totális kontroll „mellékhatásaival”?

Nem az a célunk, hogy konkrét személyekre koncentráljunk, hanem az elmúlt nyolc év azon ügyeire, ahol jelentős közpénzek tűntek el – mondta egy vasárnap megjelent interjúban Budai Gyula. Az elszámoltatási kormánybiztos beszélt a Keller László és az ő tevékenysége közti különbségekről is.

A korrupció átmenetileg jól jövedelmez, viszont előbb-utóbb sokba kerülhet a cégeknek, és rengeteget veszít vele az állam is. Ezzel szemben kifejezetten jó befektetés átláthatóvá, és fedhetetlenné tenni a működést, állítják, akik már megtették ezt. Persze mindez csak akkor sikerülhet, ha annak a bizonyos halnak nem bűzlik a feje. Tesztelje, korrupt-e az üzlete!

A külső befektetők bevonásáról, az üzleti etika helyzetéről illetve a külföldi terjeszkedés gyakorlati tapasztalatairól hallhattak a Világgazdaság Patrióta gazdaságpolitika című konferenciájának résztvevői.