Magyarország a régiós átlagnál kevésbé korrupt - derül ki a Transparency International (TI) legújabb felméréséből. Magyarország a 41. helyet foglalja el a 163 vizsgált ország közül - írja a Napi Gazdaság.
Elakadt a parlamentben a párt- és kampányfinanszírozás gyökeres átszabását célzó előterjesztés. A kétharmados támogatást igénylő javaslatcsomag előírná a pártok számviteli kötelezettségét, biztosítaná a transzparenciát, és eltörölné a kampányra költhető pénzek limitjét. A kezdeti lelkesedés elültével sem az igazságügyi tárca, sem az MSZP nem mutat hajlandóságot a jogszabály keresztülvitelére.
Magyarországon egyre többen ítélik el a korrupciót. Míg 2004-ben 27 százalék tartotta a kenőpénzt az élet természetes részének, 2006-ra ez 23 százalékra csökkent. Ugyanakkor egyre reménytelenebbnek látják a kenőpénz elleni küzdelmet a magyarországi megkérdezettek, akiknek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él -derül ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet felméréséből.
Nem nyilvánosak a Közlönykiadó Kft., illetve a Nemzeti Autópálya Rt. által a Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával kötött szerződések. Annak ellenére, hogy mindkét esetben állami tulajdonú, közpénzekből működő vállalkozások szerződtek, üzleti titokra hivatkozva nem adják ki a dokumentumokat. Az igazságügyi államtitkár szerint az állami cégek szerződései elvileg - bizonyos különleges esetektől eltekintve - most is nyilvánosak.
A közpénzek felhasználásáról szóló, úgynevezett üvegzseb-program általános vitáján a parlamenti frakciók általánosságban támogatták és egyetértettek annak elfogadásával. Az ellenzék ugyanakkor több módosító javaslatot is tett. Az ellenzék főként az előterjesztés formáját kifogásolta, a tervezett változtatások ugyanis 19 jogszabályt érintenek.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos módosító indítványt javasol benyújtani az üvegzsebtörvényhez. Ebben az állna, hogy az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata ne legyen nyilvános. Az ombudsman szerint az is aggályos lehet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát az újságok ismertetik. Ezzel a kérdéssel azonban, mivel erről az Alkotmánybíróság már rendelkezett, nem foglalkozik.
Magyarország közepes osztályzatot kapott, és Malajzia, valamint Trinidad és Tobago társaságában a 33. helyet foglalja el a Transparency International 102 országot tartalmazó úgynevezett korrupció-érzékelő listáján.A jelentés Közép- és Kelet-Európával, valamint a balti államokkal foglalkozó része azt állapította meg, hogy ezekben az országokban "a korrupció jelenlegi szintje nem jelent életbevágó veszélyt a demokrácia, a közigazgatás és a piacgazdaság működésére".
A Transparency International (TI) globális korrupciós jelentése szerint Magyarország a 91 országra kiterjedő listán a 31. helyen áll, mely az EU-s csatlakozásra váró országok közül a második helyet jelenti. Az ország legfőbb hiányossága a szervezet szerint a közbeszerzési pályázatok átláthatatlansága.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos beszámolóját tárgyalták a Parlamentben.