Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.
Pintér Sándor már azt állítja, az Európa Tanács korrupció-ellenes szervezetének, a GRECO-nak az eljárási szabályzata nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy mikor kell közzé tenni a megállapításokat.
Minden résztvevő számára egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először. Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők. Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.
A járadékvadászat és a korrupció elkerülhetetlen, ezek minden polgári demokráciában léteznek. A döntő kérdés az, hogy működik-e a független ellensúlyok rendszere – bíróságok, ügyészség, rendőrség, sajtó, közvélemény, civil társadalom –, amely mindezt keretek közé szorítja. Ám az elmúlt években nemcsak hazánkban terjedt el a vélekedés: az urak mindent megúsznak. Szelényi Iván és Mihályi Péter professzorok közös tanulmányban írtak arról, hogy a kizsákmányolási járadéknak nevezett formák delegitimálják a posztszocialista rendszereket és alááshatják növekedési potenciáljukat. Azt is állítják: az Orbán Viktoréhoz hasonló autokrata rendszerekben nem nagyon tud működni az ellenzék. Nem azért, mert nem jók, hanem mert a hatalmi struktúrából ez következik.
Komoly nemzetközi kritikát kapott a magyar bírósági rendszer korrupcióállósága, a válasz azonban várat magára. Egy tavaly júliusban publikált GRECO-jelentés szerint az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatainak csökkentéséhez jelentősen korlátozni kellene az Országos Bírósági Hivatal bírókinevezéssel, pályáztatással és a bírák áthelyezésével kapcsolatos jogköreit, felül kellene vizsgálni a bírói etikai kódexet, valamint szűkíteni kellene a bírák mentelmi jogát. Ilyen javaslatok előkészítésének vagy legalább megfontolásának azonban egyelőre nyoma sincs.
Rudi Zoltán 2010-ben közvetítőként részt vett egy ingatlanügyletben, és az ezért kapott sikerdíj után azonban nem fizetett adót, hanem az összeget egy tulajdonában álló offshore cég számlájára utaltatta. Költségvetési csalás miatt vádat emeltek ellene.
Az elmúlt nyolc év átlagában az összes korrupcióhoz kötődő cselekmény 57,5 százaléka vádemeléssel fejeződött be - közölte a Legfőbb Ügyészség hétfőn közleményben.
Gyanúsan magas összegeket ítélt meg egy kárpótlási bizottság egyeseknek, Markó korábban a tagja volt. Ő jelenleg Magyarországon tartózkodik, nem politizál és abban reménykedik, hogy nem adják ki Romániának.
Brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom francia energia- és gépipari konszern brit leánycégeinél elkövetett korrupciós ügyeknek volt-e magyar szála.
