K-Monitor Adatbázis

Ráférne-e az EU-ra egy kis korrupciómentesítés? Biztosan. Alkalmas-e a jelenlegi eszköztár a közpénzherdálás és a lenyúlás megakadályozására? Kevéssé. S kinek a dolga lenne mindezen változtatni? Most úgy fest a dolog, hogy akár még történhet is valami. Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnökként olyan helyzetben van, hogy kénytelen többfelé is gesztusokat tenni.

Orbán Viktor máris újabb frontot nyithat a magyar gazdaság erős emberei, köztük Fidesz-közeli oligarchákkal szemben vívott „szabadságharcában”.

Vak, aki nem látja, mekkora a baj – mondja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás szerint mintha mesterségesen szegényítenék el az egészségügyet. Pedig ha nem tesznek több pénzt a rendszerbe, illetve rendes bérrendezésre, néhány év múlva tényleg nem lesz, aki ellássa a betegeket.

A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

A magyar cégeknek még mindig több mint a fele szerint gyakori a korrupció az üzleti életben - derült ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből.

Két éve változatlan a megvesztegetés és a korrupció mértéke az üzleti világban nemzetközi szinten. Míg azonban Nyugat-Európában a vezetők 19 százaléka szerint gyakori a korrupció, és Kelet-Közép-Európában ez az arány 47 százalékra csökkent, nálunk 58-ról 60-ra nőtt. A kiberbűnözés veszélyeit alulbecsülik.

Kamuztak a kamupártok és a többiek is a kampányköltéseikről a beszámolóikban – erre jutott a Transparency International Magyarország, amely az Átlátszó.hu és a K-Monitor csapatával közös számításai során arra jutott, hogy a bevallott és a tényleges költések között legalább 7,1 milliárd forintos szakadék tátong.

Titkolja a Magyar Államkincstár, hogy mire költötték az egyéni képviselőjelöltek a fejenként egymillió forintos támogatásukat. Pedig ez volna az egyetlen elem a rendkívül bőkezű állami kampányfinanszírozásban, ahol pontosan nyomon követhető, hogy az érintettek mire használták fel a közpénzt.

Románia, amelyet az Európai Unió legkorruptabb államának tartanak, egyre keményebben lép fel a jelenség ellen.

Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.