Saját kormányának eredményességét bizonygatta csütörtökön egy nemzetközi sajtótájékoztatón Bajnai Gordon. Az előadásban, majd egy újságírói kérdésre válaszolva is beszélt Bajnai a korrupcióról, amelyet olyan "mételynek" nevezett, amely a leginkább mérgezi az országot.
Akár ötvenmillió forint is járhat április elsejétől annak, aki érdemi információval, bizonyítékkal segíti a versenyhivatalt egy-egy kartell leleplezésében. A hatóság hangsúlyozza: nem besúgásra akarják buzdítani az embereket.
Megtámadja az Alkotmánybíróságon a tavaly decemberben elfogadott, idén április 1-én hatályba lépő titoktörvényt három jogvédő szervezet. Úgy vélik, az új jogszabály visszalépést jelent a régihez képest is, és áprilistől könnyebb lesz államtitokként elrejteni információkat a nyilvánosság elől.
A korrupció miatt új egyensúlyra van szükség az adatvédelem és az adatnyilvánosság között, ugyanis az adatvédelem sok esetben az átláthatóság rovására érvényesül, derül ki a szakombudsman éves parlamenti beszámolójából. A biztos bírságolási jogot szeretne hivatalának.
Sor került az ÁSZ által kezdeményezett „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” című kiemelt uniós projekt Projekt Felügyelő Bizottságának második ülésére.
Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.
A politikai lopás és a hétköznapi korrupció összefügg, de utóbbi bocsánatosabb bűn az [origo] választási sorozatában feltett kérdéseinkre válaszoló olvasóink szerint. .