K-Monitor Adatbázis

Minden eddiginél több, mintegy 2100 költségvetési szervezet töltötte ki a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait mérő ötödik, idei integritásfelmérést - közölte az Állami Számvevőszék.

Aláírta Áder János a közérdekű adatigénylés korlátozásáról szóló törvénymódosítást – a köztársasági elnök döntése nem lepte meg a jogvédőket. A Transparency International jogi vezetője az ATV Startban azt mondta, nem bíztak abban, hogy a törvény ebben a fázisban elbukik, ez inkább csak egy próbálkozás volt, amolyan feljegyzés az utókor számára, hogy „mi ezt is megtettük”.

Az Információs Hivatalnál már lezajlott az átszervezés, az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatalban viszont most kezdőnek a nagy átszervezések. A hírszerzést felügyelő Lázár János felsorolta, ki van épp Magyarország ellen.

Erősen megoszlanak a vélemények, hogy milyen feladattal került a jegybankba és ki áll mögötte.

Több pontból álló javaslatcsomagot készített az Állami Számvevőszék arról, miképpen kellene átalakítani az állami vállalatok vezetőire vonatkozó szabályrendszert. Az elképzelés szerint magasabb fizetés illethetné meg a társaságok irányítóit, de prémium csak kiemelkedő teljesítmény esetén járna.

Az Együtt sajnálatosnak tartja, hogy az MSZP nem írta alá a közérdekű adatigénylés fizetőssé tétele elleni alkotmánybírósági beadványát.

Korlátozza a nyilvánosságot a közérdekű adatokról szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Az új jogszabály értelmében bármilyen döntéselőkészítő iratot titkosíthatnak, másrészt a kiadott adatokért „munkadíjat kérhetnek". Az Együtt és az MSZP összeugrott a törvényt támadó alkotmánybírósági beadványon.

Tovább korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét a kormány: ezentúl a közérdekű adatokat kezelő szervek az igénylőkkel fizettethetik meg az „adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét”, akadályt gördítve a közpénzek felhasználásának ellenőrzése elé.

A szlovák információszabadságról szóló törvényt állítja a kormány elé példaként a K-Monitor nevű civil szervezet. Eszerint a szlovák állami és önkormányzati szerződések csak akkor lépnek életbe, ha nyilvánosságra hozzák őket. A civilek szerint ehhez hasonló rendszerre lenne szükség Magyarországon is. A kormány viszont fizetőssé tenné az állami szerződések, a közadatok kikérését.

Az online kasszarendszer 200 milliárd forint többlet-áfabevételt hoz az államnak. Ez annyit jelent, hogy több mint ezermilliárdos forgalom vált láthatóvá, ami a teljes tavalyi kereskedelmi bevételnek több mint a tizede. Így nem meglepő, ha a kereskedelem szárnyalását mutatják a statisztikák.