K-Monitor Adatbázis

Újabb, húszmilliárd eurós forrással növeli az EU a helyreállítási alapokat, a tagállamok tanácsa kedden elfogadott döntése értelmében az összeget a tagállamok energiafüggőségének csökkentésére, illetve az energiaellátásának diverzifikálására lehet fordítani. Az EUrologus információi szerint Magyarország a teljes keret 3,51 százalékát, mintegy 270 milliárd forintot hívhatna le. Csakhogy a támogatás megítélésével egyidőben zárolták is a pénzt: a kormány addig nem férhet hozzá, amíg nem erősíti meg a korrupcióellenes intézkedéseit és állítja helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét.

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.

Csak egy árnyékkormánytagot állított Orbán Viktor az uniós pénzek megszerzéséért, vagy tényleg teljesen újrastrukturálná az Európai Uniótól várt, több esetben ma még visszatartott források hazai elköltésének felügyeletét? Mi lesz a szerepe a kormányzati üstökhöz visszatérő Navracsics Tibornak, és mi a szintén tapasztalt újonc Lázár Jánosnak abban, hogy Magyarország hozzájusson az elsősorban korrupciós aggályok miatt eddig haza nem hozott támogatásokhoz? Megnéztük, hogyan alakul az új kormányzati struktúra az uniós kapcsolatok és elsősorban a jogállamisági aggályok eloszlatása szempontjából.

Először Magyarországgal szemben veti be az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusnak nevezett eljárást, amely az uniós pénzek visszatartásával igyekszik megakadályozni a jogállam további leépítését. Rengeteg pénzről van szó, így nem kizárt, hogy a kormány kénytelen lesz engedni Brüsszelnek.

A – régi, új – kormány nem tett, illetve ígért érdemi lépéseket az uniós pénzekkel való magyarországi visszaélésekkel szemben. Várható volt, mégis súlyos csapás lehet ez a koronavírust, illetve az orosz agressziót megszenvedő magyar gazdaságnak. Az Európai Bizottság komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok. A Bizottság korábbi közlése szerint elsősorban a közbeszerzésekkel és az igazságszolgáltatási szervek – például az ügyészség – független működésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket és kifogásokat abban az adminisztratív levélben, amelyet tavaly küldtek az Orbán-kormánynak.

Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon. A pert a két ország azért indította, mert az uniós támogatások kifizetését jogállamisági elvek teljesüléséhez kötötték. A bíróság ítéletében kimondta: igenis egyértelműen meghatározhatók a jogállamisági elvek, amiket be kell tartani. A kormány szerint a bíróság politikai döntést hozott és az Unió valódi problémája az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.

Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.

Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához. Azt is elmondta, hogy a Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védeniük az EU pénzügyi érdekeit. Azonban vannak aggodalmaik több tagállam esetén is.