Az interjúimban elhangzottak miatt a mai napra beidézett az Integritás Hatóság posztolta a Facebookon a pesti Széchenyi István térről Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje, aki a kegyelmi botránnyal párhuzamosan kilépett a NER-ből, és azóta több interjút is adott.
Az elmúlt két évben sok, Brüsszelnek tetsző intézkedést hozott a magyar kormány annak érdekében, hogy megkapja a beragadt uniós pénzeket. Ennek ellenére a jogállamiság erősítésére és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott kormányzati lépések nem tűnnek túl hatékonynak a Transparency International legfrissebb tanulmánya szerint.
Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke nemes egyszerűséggel közölte, hogy nem ad ki három, általa megkötött szerződést az Átlátszónak, de azt elárulta, hogy nem kértek be több ajánlatot a megbízásokhoz, hanem ő maga választotta ki a partnereket a saját preferenciái alapján. Nem volt ugyanis „se idejük, se emberük”, hogy másképp intézzék az ügyeket az első negyedévben.
Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.
Bár november közepe óta létezik, nem sok jele van annak, hogy immáron négy hónapja működik egy EU nyomására létrehozott, korrupcióellenes Integritás Hatóság (IH). A szervezet ezúttal sem válaszolt – immáron sokadszor feltett – kérdéseinkre, így például arra, hogy konkrétan bármilyen, korrupciógyanús ügyben élt-e a törvényben biztosított jogával, azaz indított-e vizsgálati eljárást, kezdeményezte-e más szerv eljárását, indított mulasztási pert a bíróságon?
A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
