Nem lehet pontosan meghatározni, hogy mára mekkorára duzzadt a korrupció Magyarországon, de amíg például a lengyeleknél és a cseheknél javuló tendenciáról beszélhetünk, addig itthon egyre rosszabb a helyzet - véli Biró Ferenc, az Ernst & Young (E&Y) visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője.
A korrupciókutatás még gyerekcipőben jár Magyarországon. Elsősorban jól rendezett, könnyen kezelhető és áttekinthető adatbázisok hiányoznak, amiket a kutatók többek között a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos elképzelések tesztelésére használhatnak.
Az elmúlt években a korábbinál sokkal súlyosabbá vált a korrupciós helyzet a különböző uniós, állami és önkormányzati pályázatok területén, egyre gátlástalanabb igényeket fogalmaznak meg a megrendelők vagy a döntéshozók − vélik a lapunknak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők.
A forgóajtónak nevezett jelenség a magán- és a közszféra közti munkaerő-vándorlás korrupciós kockázatait jelenti. Azaz a közpénzek felett rendelkező személy volt vagy későbbi munkáltatója érdekeit képviseli a közérdek helyett.
A kormányváltással kicserélődött a közbeszerzésen nyertes cégek listája, a legtöbbet nyerő harminc cég között mindössze hat olyan vállalat van, amelyik az előző kormány alatt éppúgy nyerte a pályázatokat, mint az Orbán-kormány alatt, derül ki a BCE Korrupciókutató-központ tanulmányából.
A korrupcióra nemcsak a jogi szabályozás, hanem az érintett szereplők önszabályozása is megoldást jelenthet. Fontos a megfelelő munkatársak kiválasztása, a bizalom, az átláthatóság és az egyenlő mérce a saját munkatársakkal és a partnerekkel szemben. A hvg.hu keni / nem keni című antikorrupciós sorozata.