A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint.
A magyar közbeszerzések közel harmada túl van árazva. Vagyis sokkal többet fizet ki értük a magyar adófizetők pénzéből az állam, mint amennyit kellene. Hogy mennyivel? 140-320 százalékkal.
Tavaly 40 milliárd forintnyi uniós pénzből összesen 67 kórház cserélte le ősrégi CT-jeit és röntgenjeit. A közbeszerzések döntő többségénél csak egy pályázó volt, aki rendre meg is nyerte a megbízást. A korrupciós kockázatok miatt a Miniszterelnökség a legtöbb esetben szabálytalansági eljárást indított. A Gazdasági Versenyhivatal most kartellgyanú miatt indított vizsgálatot, a beszállító cégek leoszthatták egymás között a piacot.
A Fővárosi Főügyészség vasárnap reagált arra a Quaestor-ügyben kiadott bírósági közleményre, amely a munkájukat bírálta, mondván hiányos volt a vádirat. Április elsején, pénteken volt egy előkészítő ülés, ezen szólította fel a Fővárosi Törvényszék az ügyészséget a hiányosságok pótlására.
Sokmilliárd forintos, országos politikai buliról kevesen szereztek olyan erős bizonyítékot, mint Hadházy Ákos állatorvos, szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő, aki 2013. március 21.-én délután ötkor 30-45 perces késéssel beesett egy nem hivatalos megbeszélésre, amit a pártja által irányított város polgármesteri hivatalának alpolgármesteri irodájában tartottak.
Nyíregyháza perel – végre, mondhatnánk, hiszen a város által menedzselt Sóstó-projekt gyanús ügyeiről írott cikkeinkkel kapcsolatban még csak egy árva helyreigazítási kérelem sem érkezett. Most viszont jó hírneve megsértése miatt végül csak beperelte az önkormányzat az Átlátszót és a cikket jegyző helyi tudósítónkat, Móricz Csabát – a vélelmezett sérelmet 7 millió forinttal enyhíttetné a városvezetés.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatán fennakadt egy olyan magyar konzorcium, amely arra kapott milliárdos keretet, hogy más uniós pályázatokat ellenőrizzen. Az OLAF azt gyanítja, hogy megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott pénzeket.
Komoly nemzetközi kritikát kapott a magyar bírósági rendszer korrupcióállósága, a válasz azonban várat magára. Egy tavaly júliusban publikált GRECO-jelentés szerint az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatainak csökkentéséhez jelentősen korlátozni kellene az Országos Bírósági Hivatal bírókinevezéssel, pályáztatással és a bírák áthelyezésével kapcsolatos jogköreit, felül kellene vizsgálni a bírói etikai kódexet, valamint szűkíteni kellene a bírák mentelmi jogát. Ilyen javaslatok előkészítésének vagy legalább megfontolásának azonban egyelőre nyoma sincs.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvéleménykutatásán több érdekes eredmény is született: a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy Magyarországon túl sok a korrupciós ügy, és a megkérdezettek fele szerint minden hazai politikus korrupt.