K-Monitor Adatbázis

A kormány eltaktikázta magát, emiatt sokkal komolyabb vállalásokat kell tennie az uniós támogatások folyósításáért. De lesz hatása az Integritás Hatóságnak vagy a bíróságok megerősítésének, életre kelthető-e a jogállam Magyarországon? Ligeti Miklós nem túl optimista.

Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon. A pert a két ország azért indította, mert az uniós támogatások kifizetését jogállamisági elvek teljesüléséhez kötötték. A bíróság ítéletében kimondta: igenis egyértelműen meghatározhatók a jogállamisági elvek, amiket be kell tartani. A kormány szerint a bíróság politikai döntést hozott és az Unió valódi problémája az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.

Tíz napon belül kiadják Portugáliának a Football Leaks mögött álló hackert, G. Pintót – nyilatkozta a férfi ügyvédje az AFP hírügynökségnek. Deák Dávid erről azután beszélt, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen is elrendelte a hacker letartóztatását és kiadatását.

Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.

A Jobbikkal szembeni kemény fellépés után most a Momentumot és a Párbeszédet jelentette fel az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával, mivel nem tudta a meghatározott időben vizsgálni a kampányköltéseiket. A két párt hibázott, ám az eset miatt az ÁSZ-t újra azzal vádolják, a Fidesz érdekét szolgálja. Az ÁSZ visszautasítja, hogy pártpolitikai érdekeket szolgálna.

Az egész akciót azért szervezték, hogy felhívják a figyelmet arra: a minisztérium szerintük összejátszik a felcsúti Puskás Akadémiával azért, hogy utóbbinak ne kelljen kiadni a választások előtt azokat a tao-dokumentumokat, amelyeket a Demokratikus Koalíció jogerősen kiperelt Mészáros Lőrincéktől

Az már most látszik, hogy a 2014-es választási kampány sehol sem volt a mostanihoz képest. (Elég csak arra gondolni, hogy hónapok óta annyi az üzenet, hogy Vona Gábor egy buzi, muszlim szar.) Sőt utólag nézve úgy tűnik, a legutóbbi kampányt direkt visszafogta a Fidesz, bár az akkori fideszes média a rendőrségi információkat okosan adagolva 2014-ben is a felszínen tartotta az ellenzékhez köthető bűnügyeket.

A Kúria – azaz a legmagasabb szintű magyar bíróság – október 25-i döntése végérvényesen kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít. A döntés hatása finoman szólva is jelentős, a társasági adó felajánlásán keresztül a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 360 milliárd forint áramlott a támogatott csapatsportokba az elmúlt években, és idén legalább további 90 milliárddal lehet számolni. Most talán az is kiderül majd, hogy kik dobták össze ezt a rengeteg pénzt, ahelyett, hogy adót fizettek volna. Na meg, hogy mire költötték el.

12 év lesz a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje.

Másodfokon sem adott helyt a bíróság a Legfőbb Ügyészég Átlátszóval szemben beadott sajtó-helyreigazítási kérelmének, amellyel a vádhatóság a Quaestor-üggyel kapcsolatos tavalyi cikkünkben szereplő állításokat akarta helyreigazíttatni.