Chikán Attila szerint a nemzetközi összehasonlításban fokozatosan romló magyar versenyképesség javításához az oktatás, a képzés színvonalának javítása, az innováció támogatása szükséges. A közgazdász professzor azt mondta, az okok gyökerei mélyre nyúlnak, és csak hosszú távú megoldások léteznek. Az egyetemi tanár szerint nem lehet egyetlen kormányon sem számon kérni, hogy egy ciklus alatt nem ér el gyökeres változásokat, azt azonban számon kell kérni, hogy be tart-e olyan alapkövetelményeket, mint a stabilitás, a kiszámíthatóság vagy a jogbiztonság.
Tíz pontból álló antikorrupciós törvénycsomagot terjeszt be az Országgyűlésnek az LMP, ebben a párt korábbi, hasonló jellegű javaslatait foglalják össze.
A kormány önkényesen tesz különbséget a piaci szereplők, vállalatok között. Ezenfelül a szabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a lobbizásnak „unortodox" fórumai, formái jöjjenek létre – állítja a Transparency International (TI) honi lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között létrejött stratégiai megállapodást vizsgáló, ma Budapesten bemutatott tanulmánya. A kutatást egyébként 19 országban végezték el, s a magyar eredményeket is ismertető összefoglalót jövő év elején Berlinben mutatják be.
Immár alkotmányellenes Országgyűlés dönt az önkényuralmi Magyarország sorsáról.
- Egy volt alkotmánybíró szerint az egyetlen törvényes eszköz az illegitim kormány ellen az alkotmányellenes törvények be nem tartása lehet.
- Vörös Imre jogászprofesszor kalapot emel az államcsíny előtt.
Október 23-án az internetadó bojkottjáról szónokolt, miután két hete feljelentette az összes hazai pártot, és adómorál-javító kampányba kezdett. Várady Zsolt, az iWiW alapítója kicsiben tapasztalta meg azt, ami miatt Amerika is lépett: ebben az országban becsületesen szinte lehetetlen érvényesülni.
Várady Zsoltnak baja van az összes, 1990 óta létező párttal, amiért Magyarországon romlott az adófizetési morál, és amiért az ember adócsalásra „kényszerül”. Ezért aztán beperelte az összes, a rendszerváltás óta a napjainkig létező pártot.
Ráférne-e az EU-ra egy kis korrupciómentesítés? Biztosan. Alkalmas-e a jelenlegi eszköztár a közpénzherdálás és a lenyúlás megakadályozására? Kevéssé. S kinek a dolga lenne mindezen változtatni? Most úgy fest a dolog, hogy akár még történhet is valami. Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnökként olyan helyzetben van, hogy kénytelen többfelé is gesztusokat tenni.
Románia, amelyet az Európai Unió legkorruptabb államának tartanak, egyre keményebben lép fel a jelenség ellen.
Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.
Jogszabály-módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség, mert a törvény nem szabályozza egyértelműen, hogy elfogadható-e utólag az előre nem kért hálapénz.
