K-Monitor Adatbázis

Magyarországon meg sem akarták jelentetni a tanulmányukat a korrupcióról, az Egyesült Államokban viszont habozás nélkül közölték, és a cikkel rangos díjat nyert a két magyar kutató szociológus szerző. Itthon lényegében senkit sem érdekel, amit csinálnak, pedig az amerikaiak szerint azt írták le, amit még senkinek sem sikerült: azt, hogy hogyan működik hatékonyan egy szervezetben a korrupció.

“Azt az egyet kéne meghívni, akire szükségünk van (…) így is a közbeszerzési törvény gúzsba köti ezt az országot.” Ezt L. Simon László, fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadó benyújtója fejtegette a hónap elején.

Miután megvizsgáltuk, miként ássa alá a korrupció a jólétet (Napi Gazdaság, május 9.), most azt vesszük sorra, mit tehetnek a kormányok a korrupció visszaszorítása és hatásainak mérséklése érdekében.

Bajnaiék korrupcióellenes törvénycsomaggal, a médiatörvény módosításával és az állambiztonsági múlt feltárásával, a szocialisták pedig alacsonyabb árakkal és igazságos rezsicsökkentéssel készülnek az Országgyűlés következő ülésére. A fogadóirodák nagyon sokat fizetnének, ha ezek közül bármelyik átmenne a kétharmad figyelő tekintetén.

„Ez egy feudális, nem polgári társadalom, ahol a hűség a lényeg, a magángazdaságban és az állami szektorban is. Cselédekre van szükség ebben az országban.”

Fantasztikus térképen nézheted meg, hova mennek Magyarországon a közpénzek.

A közbeszerzési korrupció elmúlt néhány évét ellentétes folyamatok jellemezték: összességében csökkent az átláthatóság, néhány piacon nőttek, másokon csökkentek a korrupciós kockázatok, és egyre centralizáltabbá váltak a korrupciós hálózatok.

Kiteljesedett a politikai-gazdasági őrségváltás, az állam és a korábban független intézmények a kormánypárt és az ahhoz kötődő érdekkörök foglyává váltak – állítja a K-Monitor Közhasznú Egyesület legújabb tanulmánya, amely a 2010-2014-es kormányzati ciklust értékeli. A K-Monitor szerint nem lehetünk elégedettek a kormány elmúlt négy éves korrupcióellenes tevékenységével sem.

A rossz szabályok, a szabályok rossz alkalmazása és a hagyomány is szerepet játszik abban, hogy Európa több országában a korrupció a társadalmi és gazdasági működés szerves részévé vált – derült ki a Transparency International kétnapos nemzetközi konferenciáján, amelyen bemutatták a szervezet egyik megoldási javaslatát a közbeszerzési korrupció visszaszorítására.

A közbeszerzésekre fordított kiadás 20-25 százalékát megspórolhatnánk a korrupció kiiktatásával, tehát 2012-ben akár 325 milliárd forintot spórolhattunk volna – hangzott el azon a konferencián, melyet a Transparency szervezett a civil ellenőrzés szerepéről a közbeszerzésekben.