language

Kulcsszavak:

antikorrupció highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [15]  Oldalak:   <<  <  1 2

Paks II: legalább 600 milliárdot ellopnak

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.

Kitiltási-ügy: CIA akciótól rettegnek a Fideszben

Csehországban egy korrupciós ügy miatt gyanús körülmények között bukott meg tavaly a kormány. Az ügy mögött titkosszolgálati kavarást is sejtettek prágai lapok. Egyébiránt a cseheknél is éppen napirenden van az egyetlen atomerőművük bővítése, aminek összege hasonló a paksi bővítésével. A Hetek értesülése szerint ezen ügy miatt vannak olyanok a Fideszben, akik szerint lehet hasonlóság a két ország között.

Beutazási botrány: Amerika elárulta, honnan értesültek a korrupcióról

Az amerikai követség ügyvivője a kitiltási botrány kapcsán beszélt arról is, hogy pontosan mit mondtak a magyar kormánynak, és van-e köze az egésznek az oroszokhoz.

Szijjártó listája: nem csak a korrupcióról szól a kitiltás

„Amerika az asztalra csapott, és úgy látszik, ezt most meghallották Budapesten”, mondta az atv.hu-nak Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete. Volker szerint Szijjártó Péter konkrét listát kapott Washingtonban a teendőkről, de ezek között nem szerepel a paksi bővítés azonnali felmondása. Az atv.hu úgy értesült, hogy a napokban a Pentagonban is értékelték Magyarország szövetségesi teljesítményét, ám katonai oldalról nem emeltek kifogást. „Nem valószínű, hogy Washington kezdeményezi Magyarország kizárását NATO-ból”, vélekedett Volker.

Gál J. Zoltán: Kitiltottak

„Fuck the EU!” B.ssza meg az EU! Ha ettől a mondattól kezdjük az Orbán-kormány eddigi legnagyobb botrányának boncolgatását, talán jobban érthető, mibe is keveredtünk. A keresetlen szavakat Victoria Nuland, az USA Európával foglalkozó csúcsdiplomatája mondta országa ukrajnai nagykövetének még februárban. Az EU ukrán válsággal kapcsolatos akkori hezitálását kommentáló indulatot az orosz titkosszolgálat volt kedves kiszivárogtatni, pedig a beszélgetés úgynevezett védett vonalon, vagyis – elvben – lehallgatástól mentesített telefonon esett meg.
Találatok: [15]  Oldalak:   <<  <  1 2