Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.
Összesen négy olyan uniós támogatással kapcsolatos csalást tudott Polt Péter legfőbb ügyész felsorolni, amiből vádemelés lett. Az OLAF által kezdeményezett eljárások közül jó pár nem ütötte meg a bűncselekmény szintjét, így azok nem is kerültek bíróságra.
A múlt heti, EU támogatásokról szóló vitanapon is elmondta Lázár, hogy a céljuk az, hogy a pályázatok nyerteseinek 100 % előleget adhassanak. A Brüsszel által preferált 30 százalék helyett ugyanis ezentúl a támogatás 50 százaléka előlegként felvehető (úgynevezett támogatói előlegek), ez azonban 75 százalék is lehet kutatás-fejlesztés esetén, állami intézményeknél pedig 100 százalék is. 50 százaléknál többet kaphatnak a “sima” pályázók is, ha megfelelő “likviditási tervvel” rendelkeznek. Ebben a cikkben pedig arról olvashatunk, hogy Brüsszelnek komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az elnyert támogatásból a közbeszerzés lefolytatása után a nyertes az unió által engedett max 30 százalék helyett 50 százalék előleget is kifizethet a beszállítónak “hozomra” (ún szállítói előleg). A hírek szerint már 200 mrd forint kifizetése áll emiatt.
A főként uniós támogatásokból fenntartott tanodák jelentik a hátrányos helyzetben lévő gyermekek iskolán kívüli felzárkóztatásának a legfőbb lehetőségét. Hadházy Ákos LMP társelnök szerint a tanodás uniós pályázatok legutóbbi körében hasonló történt, mint a trafikbotrány során: a régi tapasztalt tanodások nem kaptak forrást, viszont az újonnan megjelent cégekkel bőkezű volt a minisztérium. Az Átlátszó által megkérdezett tanodapedagógus szerint el sem olvasták a pályázatukat.
Sok témában csorgatják a pénzeket, de a legnagyobb bulit az uniós pének jelentik – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a Klubrádióban. Szerinte van olyan projekt, ahol a pénz 90-100 százalékát a "semmire" költik, míg van, ahol csak 30-40 százalékos a túlárazás.
A Mengyi Roland fideszes képviselőhöz köthető korrupciós botrányban érintett, állítólag elcsalt uniós pályázatok iskolapéldáit mutatta be Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a 30. Korrupcióinfóján. A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány (DBMTA) alapító okiratban meghatározott céljaitól eltérő uniós fejlesztési projekteket nyert meg, a megvalósításukra pedig szerinte gyanús közbeszerzéseket írtak ki. Ráadásul többször is azt a Public Sector Kft-t bízták meg, amely a Mengyi ellen elrendelt nyomozati anyagokban is feltűnt, mint kamupályázat-gyártó.
Sokmilliárd forintos, országos politikai buliról kevesen szereztek olyan erős bizonyítékot, mint Hadházy Ákos állatorvos, szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő, aki 2013. március 21.-én délután ötkor 30-45 perces késéssel beesett egy nem hivatalos megbeszélésre, amit a pártja által irányított város polgármesteri hivatalának alpolgármesteri irodájában tartottak.
A több száz milliárd forintot költő nagy közbeszerzők elmúlt 3 évben megjelent ajánlati felhívásainak több mint 90 százaléka gyanús a redflags kockázatjelző-rendszer adatai szerint. Több milliárd forint vándorolhatott kétes hátterű nyertesekhez - írja közleményében a K-Monitor.
Hadházy Ákos, LMP-s politikus az országszerte elindult iskolai tiltakozásokhoz kapcsolódva olyan uniós pályázatokat mutatott be korrupcióinfó névre keresztelt sorozatában, amelyeket oktatási projektekhez kapcsolódva hirdettek meg, de lopásgyanúsnak tűnnek.