K-Monitor Adatbázis

Az OLAF, az EU egyik csalásellenes szervezete tavaly a harmadik legtöbb vizsgálatot indította Magyarországgal kapcsolatban, igaz, nem is nagyon jöttek EU-s támogatások. 2019–2023 között viszont az élmezőnyben szerepelt az ország az OLAF által észlelt szabálytalanságok értékét nézve.

Az elmúlt két évben sok, Brüsszelnek tetsző intézkedést hozott a magyar kormány annak érdekében, hogy megkapja a beragadt uniós pénzeket. Ennek ellenére a jogállamiság erősítésére és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott kormányzati lépések nem tűnnek túl hatékonynak a Transparency International legfrissebb tanulmánya szerint.

Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.

Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót.

Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.

Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.

Új tanulmány jelen meg arról, hogy az egyes országok milyen szigorral csaptak le az elmúlt négy évben a külföldön korrupcióval előrejutó cégeikre. Magyarország is visszaesett, pontosabban szinte megszűnt minden ilyesmi szigor, a jelentés szerint az ügyészség nálunk különösen problémás. Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz.

Elmeorvosi vizsgálatra küldte a magyi jegyző azt a férfit, aki kiderítette, hogy romba dőlt házakba bejelentkezve szavazott legalább 20 ember a faluban még 2019-ben. A Szabad Európa riportsorozatban járt utána annak is, hogy a falu vezetése tízmilliókat igényelt a szellemlakosok után.