Előkelő helyen szerepel a magyar képviselőcsoport az EP-képviselők kifogásolható ügyeit gyűjtő EP-képviselő Szabálysértési Projekt (MEP Misconduct Project) adatbázisában: a magyar küldöttek több mint felének nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes ügy. Ezek elsősorban magyar közpénzekkel kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen a magyar EP-képviselők jelentős része brüsszeli munkáján kívül Magyarországon is fontos politikai funkciókat tölt be.
A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 1 százalék, majd Orbán Viktor kormányzása alatt 4,7-re nőtt, mi az? Nem a GDP. Pedig ennek az adatnak nagyon örül a kormányközeli MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője. Sebestyén Géza fizetett hirdetésben mutatja a Facebookon, hogy „bezzeg” Romániában és Szlovákiában nagyobb a korrupció, miközben hazánk ellen indít eljárást az unió. Teszi ezt egy 2013-as adatsor alapján, miközben ugyanabban a világbanki felmérésben léteznek ennél frissebb adatok is, de azok már egészen mást mutatnak.
Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét.
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát.
Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket. Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.
Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”.
