K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó megpróbálta megtudni, mennyiért adta el a Vértesi Erőmű Zrt. az erőművet, de nem adják ki az adatokat.

Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.

A máltai bejegyzésű Apium Media Holding kézbesítési megbízottja Habony Árpád grúz barátainak egyike, és a cégvezetők is ismert Fidesz-közeli körökből kerülnek ki.

Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet.

Nincs több titok – már ami a máltai offshore vállalkozások végső haszonhúzóinak személyét illeti. Egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően ugyanis kinyílt a törpeállam hivatalos cégjegyzéke. A Válasz Online öt olyan érdekeltséget is talált az adatbázisban, amely egyértelműen a Habony Árpád-féle üzleti csoporthoz tartozik. Az érintett gazdasági társaságok persze évek óta színmagyar, Fidesz- és államközeli bizniszeket bonyolítanak; csak azért lehetett szükség a „nemzetköziesítésükre”, hogy adót optimalizáljanak velük, illetve ideig-óráig láthatatlanná tegyék a tulajdonosaikat. Bónusz: a Habony-kör ebben a máltai hálózatban egyesült Zelles Sándorral, aki a Gyurcsány-éra főbizalmijaként a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot vezette. Ma pedig egyebek mellett az a feladata, hogy kivegye a pénzt a TV2 műsorgyártójából.

Erre a címre jegyeztek be ugyanis három olyan céget, amelyeknek magyar leágazásai az alapítás után azonnal milliárdos bizniszekbe bonyolódtak Magyarországon.

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.

A Földközi-tengeren, Szicília és Észak-Afrika partjai közt fekvő Málta szigetét nemcsak a nyugalomra vágyó turisták kedvelik. Az Európai Unió legkisebb tagállama népszerű az üzleti vállalkozások körében is, köszönhetően rendkívül kedvező adózási feltételeinek és az angol nyelvű, gyors ügyintézésnek. Mint most kiderült, több száz magyar is élt ezekkel a lehetőségekkel.