Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.
Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.
A máltai hajóregiszterben csak július 5. óta szerepel a Rose d'Or tulajdonosaként az Euroleasing.
Munkásszállók kialakítása program keretében nulla forint árbevételű, illetve programozással, számítástechnikával foglalkozó cég számára juttattak több száz millió forintot – derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Bár tulajdonosa amerikai és uniós szankciók alatt áll, a NewsFront, az orosz hírszerzéshez kapcsolódó Kreml-propagandaközpont továbbra is eléri az európai közönséget. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött.
A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt.
Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.
Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.
A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált.
