K-Monitor Adatbázis

Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Ezermilliárd forint körüli összegben fizettek ki agrártámogatásokat tavaly is Magyarországon, ennek több mint 70 százaléka származott uniós forrásokból. A pénz javát szokás szerint a rezsimkompatibilis nagyvállalkozói kör nyelte le.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.

Az egy magántőkealapon keresztül az Origo volt tulajdonosához köthető Uncia Alpha Kft. a négy évvel ezelőtti alapítása óta egyfolytában veszteséges. Még szerencse, hogy Száraz István egyéb érdekeltségei, ha szerény mértékben is, de profitot termeltek, amiből aztán szépen vett ki osztalékot a gazda.

Az üzletet bonyolító két cég közül legalább az egyikhez köze is van Rogán Antal köreinek, nevesül a politikus egykori jobbkezének számító ügyvédnek, Kertész Balázsnak.

Uniós pénzből épül milliárdos bölcsőde a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kemecsén. A beruházó a Kemecsei Református Egyházközség, a költségeket az adófizetők állják, az öröm pedig a helyeiké – minden ismert tehát, kivéve a kivitelezőt. Az ugyanis nem szerepel sehol. Állítólag a helyi polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. állhatott neki a munkáknak, de hogy valóban így van-e, azt csak a jóisten tudhatja, ugyanis egyetlen hivatal vagy érintett sem volt hajlandó válaszolni erre az egyszerű kérdésre. De más csoda is akad a szabolcsi kisvárosban.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Szívességi használatra hivatkozva újabb 10 évre ingyen ad egy öthektáros területet egy lovardának a mohácsi önkormányzat. A fideszes polgármester azt mondta: eddig is ingyen adták oda, és a lovasklub a helyiek sportolását szolgálja. A városi ellenzék szerint a klub komoly bevételhez jut a helyiektől, miközben az önkormányzat tekintélyes bevételről mond le.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.