K-Monitor Adatbázis

A kampányra fordított pénz elszámolásáról ÁSZ készült jelentés szerint 3 képviselő vétett a szabályok ellen.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.

Az Állami Számvevőszék nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt.

Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".

A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.

Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott:

A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Még az ágrólszakadt magyar közoktatásból is lehet pénzt kisíbolni. Egy gátlástalan oktatási „vállalkozó”, Kajos László és a fia több alapítványi iskolát is létrehozott. Ezek hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű fiatalokra is specializálódtak, akik után az állam emelt normatívát fizet. Idővel azonban mind a pénz, mind az intézményi fenntartó eltűnik. Évi több százmillió forintról beszélünk.