K-Monitor Adatbázis

Miután közadatigénylésben érdeklődtünk a tavaly augusztus óta kiosztott támogatások listája után, azok felkerültek a Szerencsejáték Service Nonprofit Zrt. (SZNP) honlapjára. A táblázatokban szerepel a győri önkormányzat, a vadászati kiállítást szervező állami cég, Fidesz-közeli alapítvány, Illényi Katica hegedűművész vállalkozása és a Szijjártó Péter testvéréhez köthető kamionos cég is. Bár az Országos Mentőszolgálat is kapott pénzt az SZNP-től, de csak negyedannyit, mint a vadászati kiállítás szervezője, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig még a mentőknél is kevesebbet.

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadásra és tanulmánykészítésre kiírt közbeszerzését nettó 9,3 milliárd forint értékben. 2021-ben a Századvég-entitások egy ugyanilyen feladatokra kiírt tendert nyertek az ITM-től nettó 757 millió forint értékben, összesen tehát bő 10 milliárd forint közpénzről van szó. A minisztérium azonban nem hajlandó kiadni a két megbízás keretében készült Századvég-tanulmányokat arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagok, ezért 10 évig titkosak.

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Tarlós István korábbi főpolgármestert 2019. november 1-től az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Tarlós 2021 őszén azt nyilatkozta, hogy többek között az M0-s körgyűrűről és a 4-es metró folytatási lehetőségeiről készít anyagokat a miniszterelnöknek. Közadatigénylésekkel próbáltunk meg utánajárni, hogy milyen tanulmányokat készített eddig, és mennyi jutattást kap a munkájáért, de csak annyit árult el a Miniszterelnöki Kormányiroda, hogy Tarlós személyesen ad tanácsokat – azt nem mondták meg, hogy mennyi fizetést kap. Egy miniszterelnöki megbízott maximum államtitkári fizetést kaphat, ami 2020 márciusa óta havi bruttó 1,75 millió forint.

Hiába rendelt el változtatási tilalmat a szentendrei önkormányzat azokra az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanokra, amelyek tavaly áprilisban a Hauszmann Alapítvány tulajdonába kerültek. Egy december végi kormányrendelet szerint ugyanis kiemelt beruházásként fog sor kerülni építkezésekre az alapítvány tulajdonába került 5,5 hektárnyi, Natura 2000-es besorolású telkeken. Ráadásul a rendelet még egy újabb 90 hektáros, szintén természetvédelmi védettségű ingatlant is „beruházási célterületként” határoz meg. Az „Annavölgyi fejlesztések” pontos terveiről azonban hiába kérdeztük az Alapítványt. Időközben viszont megindult egy, a beruházás helyszínén megépülő szakiskola gyorsított engedélyezési eljárása.

Amit az ügyészség tudni vél Völner Pál korrupciós ügyeiről, az akkor is felveti rajta kívül még legalább két minisztériumi felsővezető jogi felelősségét, ha korrupciós juttatást más nem kapott. Hogyan tudta Völner olyan végrehajtói pályázatok eredményeit is befolyásolni, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy másik államtitkára – papíron – az ő bármiféle közreműködése nélkül döntött? Miért adott Varga Judit igazságügy-miniszter 2019 nyarán egy olyan miniszteri biztosi pozíciót a helyettesének, amely az addig is jövedelmező korrupciós kapcsolatot igazi bombaüzletté változtatta?

2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

A Direkt 36 tavaly megírta, hogy az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetője, Antall Péter nagyon magas fizetést kap, és rengeteg külföldi utazást tesz kollégáival. A Miniszterelnökség a cikk után vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, mire és hogyan költötte az AJTK a kapott állami támogatást. Az átvilágítás után megszüntették a szervezet közpénzes támogatását, de a jelentést hiába kértük ki a Miniszterelnökségtől: 45 nap hosszabbítás után megtagadták a kiadását.

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.