K-Monitor Adatbázis

Több mint kétmilliárd forintnyi uniós fejlesztéssel kapcsolatos iratokat próbált megismerni a saját önkormányzatánál egy Vas megyei település alpolgármestere. Dénes József Csepregen most már csak önkormányzati képviselő, és szerinte éppen azért hívták vissza a pozíciójából, mert kíváncsi volt, hogy mire és hogyan költötte a város az uniós százmilliókat. A volt alpolgármester szerint közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált. Ráadásul rágalmazásért is feljelentették, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.

„Leárazott” önkormányzati telket vett volna Tiborcz István volt üzlettársának, Erdei Bálintnak a cége Zuglóban. Az ingatlan több mint 100 millió forinttal lett olcsóbb a 2018-as értékbecslés óta, pedig a helyi építési szabályok változása miatt jelentősen megnőtt az oda építhető lakások száma. Az MSZP-s vezetésű Zugló önkormányzata az ügy kapcsán mutyigyanús részleteket említő Hadházy Ákost rágalmazásért feljelentette. A történet kulcsát jelentő új értékbecslés indoklását még a gazdasági bizottság külső tagja is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után láthatta. Elkísértük őt az iratbetekintésre, de csak messziről nézhettük a papírköteget. A hírek szerint a telek eladása az előválasztás után ismét napirendre kerülhet.

A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől félnek. A kétmillliárdból felújított piacra fenekedő vendéglátós érdekkörök diadalútja nagykoalíciós támogatásról árulkodik. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester most bérleti szerződésbe csomagolt beruházási szerződéssel cselezné ki a közbeszerzési törvényt, és így játszaná át a vásárcsarnoki piacos helyek bérleti jogait egy, a közeli Instant-Fogas-komplexumhoz kapcsolódó érdekkörhöz.

A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak. Az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft.-ről korábban kiderítettük, hogy szinte a teljes költségvetését az eredetileg a Miniszterelnöki Kabinetirodából származó közpénzekből finanszírozott támogatások biztosítják.

Továbbra sem tudunk semmit arról, hogyan állnak az egyes települések a koronavírus elleni vakcina beadásával. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legutóbbi, május eleji adatigénylésünk elutasítása után a járványhelyzetre hivatkozva arra is csak 90 napon belül válaszolna, hogy egyáltalán milyen formában gyűjtenek adatot az oltásokról. Mindezt annak ellenére, hogy két hete Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma.

2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a felelőse. Azóta 465 sportpark épült az országban összesen nettó 4,6 milliárd forintért. Négyféle típust kérhetnek az önkormányzatok 5,5–16 millió forint közötti áron, ám a pénzt az állam adja, ezért a kivitelezőket a BMSK választja ki. A 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés, ami mindössze 8,3 százalék.

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közölték, hogy mennyi közpénzt kap ezért az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó nyomda. Áprilisban közadatigénylésben kértük ki a szerződést a NISZ-től, az viszont 45+45 napra hosszabbította a válaszadást a veszélyhelyzeti teendőire hivatkozva. Egy biztos: az ANY forgalma 2021 első negyedévében nagyon megugrott.

Nagy reményekkel futottak neki egy környezeti, energetikai, hulladékhasznosítási projekt megvalósításának az ArchEnerg klaszter keretében évekkel ezelőtt. A terveket az állam is támogatta uniós forrásból, azonban később szabálytalanságok miatt elálltak a szerződéstől. A már kifizetett összeg visszautalásáról letett a Pénzügyminisztérium, és az OLAF sem vizsgálja az esetet. Az ügy főszereplője, az Alletix Kft. ellen ugyanakkor áfacsalás miatt indult eljárás, amelyben azóta ítélet is született.

A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve önkormányzati bérlakásban élők is igen kedvezményes áron vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant, anélkül, hogy az önkormányzatoknak lenne beleszólása. 2019-es adatok szerint több mint százezer lakás, közel ezermilliárdos vagyon lehet érintett. Megkérdeztük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán.

Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.