K-Monitor Adatbázis

Tízmilliárdokat kampányol el a kormány, de nem az olvasottsági vagy nézettségi adatok alapján dől el, hogy melyik sajtótermékek kapják a megbízásokat.

Négy éve azon lepődtünk meg, hogy az Orbán-kormány belépett, tegnap pedig azon, ahogyan – a szervezet története során a 70 tag közül elsőként a már megkezdett együttműködést megszakítva – kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) nevű szervezetből. Nézzük, hogy pontosan mi vezetett odáig, hogy még a híresen diplomatikus Szíjjártó Péter is olyanokat vág a szakítás indokaként a szervezet szemébe, hogy az „egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít”.

Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.

Korábban sem sajnálta a pénzt a kormány a menekült- és migránsellenes hangulatkeltésre, de a kvótanépszavazás közeledtével még magasabb fokozatba kapcsolták a propagandavonatot. Augusztusban nettó 1,7 milliárd ment el ilyen hirdetésekre, és szokás szerint kormányközeli cégek kaszáltak. A TV2, a KOD Media, a Mediaworks és a Habony-birodalom mellett augusztusban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA is jól járt, nettó 172 millió forintot kapott a villanyoszlopokra kihelyezett hatezer reklámtábláért.

Bedöglött projektek szegélyezik az utat, ami a hírhedtté vált rakamazi Teknősház és vízi tanösvény teljes kudarcához vezetett. Az elfüstölt százmilliók egy részéről pedig még a finanszírozó szervezet sem tud, a NAV Bűnügyi Igazgatósága viszont egy éve nyomoz utánuk.

Nyilvánosságra hoztuk az Átlátszó újságírójával folytatott pökhendi levélváltását, aznap este mégis érdemben válaszolt a megkeresésünkre György Péter. Az egyetemi tanár elsőre egy Örkény-novellával szerette volna elütni a kérdést, hogy melyik állami céggel és mennyi pénzről szerződött Baán László miniszteri biztos tanácsadójaként. Az érdemi válasszal György egyfelől sokat segíti a munkánkat, másfelől köteles is volt azt megadni, hiszen a törvények értelmében nem titkolhatja el közpénzből származó javadalmazását. Az érintett állami cégtől korábban is próbáltunk információkhoz jutni, de megtagadták adatigényléseinket, ezért már májusban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.

Újabb olyan uniós forrásokból finanszírozott természetvédelmi fejlesztés került napvilágra, amit szabályosan elrejtettek a nagyközönség elől. A hatvani fideszes országgyűlési képviselő Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Az ő minisztériuma folyósította a támogatást, közvetetten az ő rokonáé a terület, a pályázatot bonyolító egyesületet az ő embere vezeti. A HVG beszámolója nyomán drónfelvételeket készítettünk a nagyközönségtől kerítéssel és őrökkel elzárt attrakcióról, és azt is kiderítettük, hogy a képviselő a közpénzből fejlesztett magánterület szomszédságában vásárolt majorságot és szántót.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nincs rendben, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak személyes betekintésen mutatta meg a Csetényi Csaba cégeivel kötött szerződéseket. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy mielőbb küldje el számunkra a dokumentumokat email-ben.

Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért.

Ma, a szóbeli meghallgatás után csaknem pontosan egy évvel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának tizenhét bíróból álló Nagykamarája döntött a Helsinki Bizottság adatkérésének ügyében, amit még 2011-ben adtak be a kirendelt védők adataiért. Az ügy jelentősége messze túlmutat a konkrét adatkérésen. Eldőlt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye továbbra is védi a közérdekű adatokhoz való jogot. A meghallgatáson az atlatszo.hu jogászai is képviselték a Helsinkit.