K-Monitor Adatbázis

Két héten belül kiderülhet, mi történt pontosan az úgynevezett MET-, vagyis a gáz-offshore üggyel kapcsolatban - mondta Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese vasárnapi fővárosi sajtótájékoztatóján.

A magyar kormány mindenben szeretne megfelelni az Európai Unió elvárásainak a paksi bővítéssel kapcsolatban, ezért kérte az Európai Bizottságot, hogy minden területen vizsgálja meg a szerződést – erről Aszódi Attila kormánybiztos beszélt az ATV Start című műsorában.

Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Az eredetileg tervezett helyett 30 évre titkosította az Országgyűlés a paksi bővítés üzleti és műszaki adatait.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub összefog Paks ügyében, s megpróbálják meggyőzni a köztársasági elnököt.

Elég otromba konstrukcióról van szó, a miniszterelnök veje hihetetlen összegekhez jut, ráadásul úgy, hogy az üzlettársa részt vesz a pályázatok kiírásában, mondta Szél Bernadett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény-ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.