K-Monitor Adatbázis

Szakértők sem értenek egyet abban, hogy módosítható-e a paksi szerződés, ha az Európai Bizottság erre szólítja fel Magyarországot. A kormányzattól nem kaptunk egyértelmű válaszokat, ez arra utal, hogy szűk lehet a magyar fél mozgástere. Ebből nagyon komoly gondok lehetnek.

A paksi bővítésről szóló megállapodásban kódolt a korrupció, amelynek "átlagos" magyar mértéke a beruházás 13-16 százaléka. Ez esetben minimum 4-600 milliárd forint.

Szél Bernadett másodfokon megnyerte a paksi atomerőmű bővítését megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozataláért indított pert. Az is kiderült, hogy még nem minden szerződést kötöttek meg.

Az Orbán-kormány rendkívül rossz üzletet kötött a német E.ON-csoporttal. A tavaly megvásárolt gáznagykereskedő cég és a gáztárolók értéke akár több százmilliárd forinttal is kevesebb lehet annál, mint amennyit az állam fizetett.

Közzétették az E.On-vásárlást előkészítő, eddig titkos dokumentumokat. Az anyagokból kiderül, tényleg sokkal drágábban vettük meg a cégeket, mint amennyit reálisan értek, a nemzeti vagyonkezelő szerint szabálytalan volt már az előkészítés is, és felvetődik a tiltott állami támogatás kérdése. A 260 milliárdos vásárlás valójában 465 milliárdba került, a tárolókat pedig azért vették meg, hogy egy részüket bezárják.

Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.

Az atomerőmű bővítésében és az ehhez kapcsolódó üzletben a legújabb értesülések szerint igen komoly szerepe van az orosz titkosszolgálatnak. A paksi ügyekben azonban újra és újra előbukkan két kulcsfigura: Kocsis István és Aszódi Attila.

Több saját vállalkozása is van a magyar gazdaság fejlesztésével megbízott utazó nagykövetnek, Mendelényi Dánielnek – ami teljesen legális, mert ezt jelenleg semmilyen törvény nem tiltja. Az egyiket egy kínai óriáscéggel közösen alapította, de szerinte ennek semmi köze ahhoz, hogy korábban a kínai-magyar kapcsolatokért felelős kormánybiztosságot vezette. Diplomata-útlevelük van, költségtérítés jár nekik, de a szakemberek szerint a nyilvánosság számára átláthatatlan, mit csinálnak az utazó nagykövetek.

A nemzetbiztonsági, a költségvetési és a fenntartható fejlődési bizottságban kezdeményezi Aszódi Attila, a paksi bővítéssel kapcsolatos kormánybiztos meghallgatását – tudatta közleményben a zöldpárt.

Az Európai Bizottsághoz fordult Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti (EP-) képviselője a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban, azt tudakolva, hogy nem ütközik-e uniós jogba a beruházás tendereztetés nélküli odaítélése.