K-Monitor Adatbázis

Hivatalosan semmi nem történt a Mol Nyrt. magyar olajipari céggel, sajtóhírek és találgatások nyomán mégis 100 milliárd forinttal esett két nap alatt a társaság értéke. A Figyelő úgy tudja, miközben a horvát hatóságok vizsgálódásának valóban lehet tétje, a magyarországi kémügy tényleg nem a Molról szól.

A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

Bírósági döntésre megkapta az Energiaklub a paksi atomerőmű bővítését megalapozó Teller-projekt szerződéseit. Ezekből kiderül: eddig közel 470 millió forintot költöttek a szerződéses megbízásokra - közölte a szervezet csütörtökön. A projekt összköltségét az ítélet ellenére sem közölte az atomerőmű.

Eddig közel félmilliárd forintot költött a Paksi Atomerőmű az erőműbővítés előkészítésére - derül ki az Energiaklub által peres úton megszerzett szerződésekből. A tervezett összköltséget azonban még mindig nem árulták el, a szerződésekből több részletet kitakartak, és néhány mellékletet sem küldtek el a szakpolitikai intézetnek.

Az MSZP szerint több kérdést is felvet a kormány Mol-részvényvásárlása, ezekre nemcsak a parlament, hanem az ország teljes nyilvánossága előtt is válaszokat kell adniuk.

Nyilvánosságot kér a Mol - ügylet részleteinek az MSZP.

Bár a kormány és a Magyar Villamos Művek nem veri nagydobra, a színfalak mögött már javában zajlik az új paksi atomreaktorok előkészítése. A szerződéseket és tanulmányokat azonban egyelőre csak kevesen láthatták, hiszen a Magyar Villamos Művek (MVM) üzleti titokra, illetve "döntés-előkészítő adatra" hivatkozva megtagadta, hogy kiadja őket az Energia Klub nevű civil szervezetnek, illetve Jávor Benedeknek, a parlamenti fenntartható fejlődés bizottság LMP-s elnökének.

Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek.

Évente 50 ezer milliárd forint értékű befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül az éghajlatváltozás enyhítése érdekében a világon - állapította meg a Transparency International korrupciós jelentése.